Újabb környezeti katasztrófa az Aranyoson

Szombat reggel elérte Torda környékét az Aranyoson levonuló szennyezôdés, de ez nem befolyásolta a város vízellátását — jelenti a Mediafax. A tordai vízmûvek szakembereinek vizsgálatai szerint a víz nehézfém-szenyezettsége továbbra is nagyobb a megengedettnél: a vas 41-szer, a réz 56-szor, a mangán 25-ször haladja meg a normális mértéket. Az illetékesek úgy rendelkeztek: azokat a kutakat, amelyek a lakosság vízellátását biztosítják és közel esnek az Aranyoshoz, lezárják.

A hírügynökség arról tudósít: az újabb szennyezés pénteken történt az Aranyoson, amikor a Szászvölgyi derítôbôl ismét ipari szennyvíz ömlött a folyóba. Három héttel korábban már történt hasonló környezeti katasztrófa, a savtartalmú szennyvíz és a nehézfémek elpusztították az Aranyos hal és növényállományát. Szakemberek szerint a katasztrófa bármikor megismétlôdhet. (A részeletekre visszatérünk.) (Szabadság)

Védeni kívánják a román nyelvet

Rãzvan Theodorescu mûvelõdésügyi miniszter bejelentette, a román nyelv használatáról szóló törvény tervezetét a kormány áprilisban a parlament elé terjeszti. Theodorescu úgy fogalmazott, hogy a készülõ törvény „nem irányul senki ellen, és csupán az a célja, hogy biztosítsa a nyelv romlatlan megõrzését".

— Minden normális ember nacionalista, csak a nem normálisak ultranacionalisták — jelentette ki a miniszter, s mintegy megelõzendõ a törvényjavaslat ellen esetleg felmerülõ ellenvetéseket, példaként Franciaország esetét hozta fel, ahol a francia nyelvrõl megalkotott törvény senkit sem zavar.

A készülõ törvény megalkotását koordináló államtitkár sem kívánt részletekkel szolgálni, mint azzal, hogy „óegyelõre csak az ihletõ forrást jelölheti meg", az pedig az 1994-es francia törvény a francia nyelv használatáról.

Az 1994-es a francia nyelvtörvény három fõ célt szolgál. Egyrészt kötelezõvé teszi, hogy Franciaországban a nyilvánosságnak szánt valamennyi hirdetés, felirat, reklámszöveg francia nyelvû legyen, illetõleg franciára is le kell fordítani. Másrészt a jogszabály kötelezõvé teszi, hogy a jogi személyek által francia földön kötött valamennyi szerzõdés francia nyelven íródjék. Végül a nyelvtörvény harmadik fontos elõírása arra vonatkozik, hogy a franciák és francia szervezetek által Franciaországban szervezett rendezvényeken, tanácskozásokon és kongresszusokon franciául kell beszélni.

A román nyelv védelmérõl már három évvel ezelõtt törvényjavaslatot kívánt elõterjeszteni George Pruteanu, aki az akkori legerõsebb, most pedig a jelenlegi kormánypárt szenátoraként küzdött és küzd azért, hogy Romániában mindenki mindenhol románul beszéljen. A három évvel ezelõtti javaslat szintén a francia nyelvtörvényt tekintette fõ hivatkozási pontnak. Pruteanu kezdeményezésébõl akkor nem lett semmi, mert Az RMDSZ joggal tette fel a kérdést akkori koalíciós partnereinek: a koalíciós megegyezés szellemében miként gondolják törvényben elõírni, hogy például az RMDSZ tanácskozásain, kongresszusain kötelezõen román nyelvet kelljen használni. (Háromszék)

Dávid Ibolya Aradon

Az aradi szabadságemlékmû méltó elhelyezésérõl tárgyalt a hét végén Aradon Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter a város polgármesterével. Dávid Ibolya a szombat este tartott Arad megyei magyar bál díszvendége volt, s aradi látogatása során találkozott a város vezetõivel is. Dorel Popa aradi polgármester a mostani találkozón közölte a magyar igazságügy-miniszterrel, hogy a tervezett megbékélési parkról a román és a magyar kormánynak kell egymással megegyeznie. Ion Iliescu szerint a román nemzeti érzékenység figyelembevételét jól szolgálná, ha Magyarországon is kialakítanának magyar—román megbékélési parkot. Iliescu példaként Debrecent említette. (Háromszék)

Újrafogalmazott álláspont csángókérdésben

Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár sepsiszentgyörgyi látogatása során kifejtette: nagyon fontosnak látja, hogy a moldvai csángómagyarok körében föléledt a nemzeti identitás. Ennek egyik legközelebbi példája a múlt hét végén Budapesten tartott nagyon szép csángó fesztivál. A magyar külügyminiszter újrafogalmazta Magyarország álláspontját a moldvai csángómagyarsággal kapcsolatban — mondta Németh Zsolt. Hozzátette: „Ennek az a lényege, hogy támogatjuk a moldvai csángómagyarok szabad identitásválasztását, beleértve a magyar nyelven való tanulás és a magyar nyelven való misézés lehetõségét is." (Fer-) (Háromszék)

Kétszáz román prostituált tért haza

A balkáni prostitúciós és emberkereskedelmi hálózatok kétszáz román áldozata tért vissza az országba az utóbbi egy évben, a Nemzetközi Migrációs Szervezet programjai révén, közölte a szervezet bukaresti irodája. A kétszáz lány és asszony Bosznia- Hercegovinából, Macedóniából, Albániából és Koszovóból térhetett haza. Az áldozatok egynegyede kiskorú, legtöbbjük (75 százalék) 14-23 éves. Az áldozatok közül 192 román állampolgár, a többi a Moldvai Köztársaságból származik. Cristina Gheorghe, a Nemzetközi Migrációs Szervezet bukaresti irodájának vezetôje szerint az áldozatok nagyrészt az ország szegényebb megyéibôl származnak: Iasi (30), Mehedinti (15), Suceava (14), Vrancea (10), Vaslui (10), Temes (9), Krassó-Szörény (9). A Nemzetközi Migrációs Szervezet az idén is folytatja segélyprogramját, amelynek során az emberkereskedelem áldozatai orvosi vizsgálatban, lelki tanácsadásban részesülhetnek, és segítséget kapnak a hazatérésük érdekében. A programban részt vesz a Belügyminisztérium is, valamint a nôk jogait védô nemkormányzati szervezetek. (Népújság)

500 olasz üzletember Temesváron

Enrico Letta olasz iparügyi és külkereskedelmi miniszter és Cristian Colteanu, a Külügyminisztérium külkereskedelmi fôosztályának vezetôje hétfôn részt vesznek a Temesváron zajló olasz üzletemberek találkozóján, amelyet elsô ízben rendez külföldön a Treviso Tartomány Ipari Vállalkozóinak Szövetsége (UNINDUSTRIA). A 2001. termelési év felavatása címû temesvári találkozón több mint 500 személy vesz részt: 200 jelenleg is Romániában dolgozó olasz üzletember, valamint további 300 trevisói üzletember, áll a Külügyminisztérium csütörtöki közleményében. A trevisói és a Temes megyei üzletemberek már több vegyes vállalkozást hoztak létre, ami a kis- és középvállalkozások nemzetközivé tételének is sikeres példája, áll a közleményben. A talákozón való részvételét jelezte Mario Fabris olasz külkereskedelmi államtitkár-helyettes, Ana Maria Blefari bukaresti olasz nagykövet, valamint Mario Moretti Polegato, Románia trevisói tiszteletbeli konzulja. (Népújság)

Kábelhálózati beruházások

A Romániában mûködô audiovizuális társaságok tavaly elsôsorban a kábelhálózat fejlesztésébe fektettek be nagy összeget, annak jeléül, hogy készülnek a vezetékestelefon-piac 2003-ra tervezett liberalizálására – állapította meg a Nemzeti Audiovizuális Tanács (CNA) jelentése. A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés szerint az érdekelt cégek tavalyi beruházásainak összértéke megközelítette a 8 milliárd lejt (3,5 millió dollár). Ebbôl 4,8 milliárd lejt a kábelhálózat fejlesztésére fordítottak, a rádió- és a tévéállomásokra pedig 2,8 milliárd lejt költöttek. A vezetékes telefon piacának liberalizálására készülve a legjelentôsebb román kábeltévé társaságok hozzákezdtek hálózatuk korszerûsítéséhez, a hagyományos kábeleket optikai szálas kábelekkel cserélik fel. Emellett bôvítik szolgáltatásaikat is. Rohamosan bôvül a piaci szereplôk száma: a CNA adatai szerint jelenleg Romániában 255 rádió- és 114 televízióállomás mûködik. A kábeltévé-hálózatok száma 856, és 18 olyan televízióállomás van, amely mûholdas adásra jogosító engedéllyel rendelkezik. (Népújság)

Temesvár vendége a brit nagykövet. Kulturális központ lesz az Angol könyvtár

Tegnap Temesvárra érkezett Õexcellenciája Richard Ralph, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete. A nagykövet és a kíséretében lévõ Helene Meixner este a Nemzeti Színház társulatának vendége volt. Megtekintették William Shakespeare Ahogy tetszik címû darabját Mihaela Lichhiardopol rendezésében.
A mai nap folyamán találkoznak a megye és a város tisztségviselõivel (Horia Ciocârlie prefektussal 8.45 órakor, Gheorghe Ciuhandu polgármesterrel 9.45 órakor), és meglátogatnak több kulturális és tanügyi intézményt. Fél kettõ körül dr. Ioan Mihai egyetemi tanár, a Nyugat Egyetem rektora fogadja a magas rangú vendégeket, majd ezt követõen az egyetem angol katedrájának munkájával ismerkednek.

A nagykövet és kísérõje temesvári látogatásának kiemelkedõ eseménye lesz az Angol könyvtár kulturális központ rangjára emelése. A háziünnepség 11 órakor kezdõdik a Párizs utca 1. szám alatti székházban, helyi hivatalosságok és a mûvelõdési élet jeles képviselõinek jelenlétében. (Nyugati Jelen)

Liberalizálják a távközlést

Az országban mûködõ audiovizuális társaságok tavaly elsõsorban a kábelhálózat fejlesztésébe fektettek be nagy összeget, jeléül annak, hogy készülnek a vezetékestelefon-piac 2003-ra tervezett liberalizálására — állapította meg a nemzeti audiovizuális tanács (CNA) jelentése. A tegnap nyilvánosságra hozott jelentés szerint az érdekelt cégek tavalyi beruházásainak összértéke megközelítette a 8 milliárd lejt. A vezetékes telefon piacának liberalizálására készülve a legjelentõsebb kábeltévé-társaságok hozzákezdtek hálózatuk korszerûsítéséhez. Rohamosan bõvül a piaci szereplõk száma: a CNA adatai szerint jelenleg Romániában 255 rádió- és 114 televízióállomás mûködik. A kábeltévé-hálózatok száma 856, és 18 olyan televízióállomás van, amely mûholdas adásra jogosító engedéllyel rendelkezik. (Háromszék)