10/18/99

Amit valóban nehéz kideríteni

A tévénézõsereg megszédítésére tett kísérletek sorozatának vagyunk tanúi. Legutóbb az Antena 1-en futottak zátonyra a buzgó bizonygatásban, hogy a romániai szabadkõmûvesség amerikaiak által elismert vezére (mert a latin nemzetségbeli páholy mást ismer el) mily igazat mondott, amikor Románia küszöbön álló föderalizálásáról szólt. Eszembe juttatták július 13-át, a TDRP elsõ alelnökének a kolozsvári repülõtéren tartott dörgedelmes szónoklatát, amikor is õszre Erdélybe felkeléseket jósolt, amelyeket, mint "leleményesen" megfogalmazta, egyes nagyhatalmak mesterkedései, a magyarság vezetõinek Magyarország által támogatott és ösztönzött szeparatista kezdeményezései fognak kiváltani. Nézzünk csak a naptárra, három hónap telt el azóta. A legerõsebb ellenzéki párt konyháján ugyanaz a szakácskönyv, csak több fûszert használnak. Különösképpen a múlt heti országos értekezlet ún. történelmi határozatai, no meg a MetroMedia oly jól megfizetett és kétségtelenül… tudományosan elkészített felmérésének választási gyõzelmet elõrevetítõ eredményei után.
Július dereka óta nem telt el hét vagy talán egy nap se úgy, hogy a kiváló manipulátorok a párthûséget igazoló titkos versenyfutásban ne lõttek volna fel újabb és újabb kísérleti léggömböket, hogy kiaknázzák a TDRP ókirályságbeli és moldovai választóinak nemzeti érzületét, Erdélyben és a Bánságban pedig, ahol '96-ban a konvencióra és Constantinescura szavaztak, felkeltsék az emberek nemzeti érzelmeit. Hadd ne elevenítsük most fel lépésrõl lépésre, napról napra ezt a kétségbeesett próbálkozást, hogy megnyerjék azt a réteget, mely nem a konvenció híve ugyan, de ha szavazáskor a Szövetség Romániáért, az RNEP, a Nagyrománia Párt, a szocialisták vagy éppen Mãgureanu Román Nemzeti Pártjának jelöltjeit részesítette volna elõnyben, akkor is Iliescut akarnák államelnöknek. Ebben a hangos hadjáratban éppen arról terelik el a figyelmet, hogy amennyiben az ország az õ ajánlatukat választaná, az etatizmus (rejtett) visszaállításával és a szociális piacgazdaság fogalmának újra bevezetésével búcsút mondhatna minden eddigi európai törekvésnek. Nemrég Mircea Coºea, ki maga is a TDRP tagja volt egykor, úgy értékelte, hogy Iliescu elképzelése szerint a legjobb volna az osztozkodó kommunista gazdaság, ahol a termékeket nem adják és veszik, hanem a központból osztják el. Teljes mértékben történelmietlen eljárás.
No de térjünk vissza az Erdélyre irányuló ügyeskedésekre. Mert azok egyik következményeként a fiatalok - románok is - mind nagyobb számban szándékoznak végleg itthagyni bennünket. Ugyanis igen éretten gondolkodnak és felismerik, hogy ennek az eltompult, populista, vakbuzgó nacionalista baloldalnak a visszatérésével a román állam olyan területté válik, melyet az európai szervezetek, no meg a beruházni való tõkével rendelkezõ üzletemberek is igen óvatosan el fognak kerülni.
A MetroMedia közvélemény-kutatása tulajdonképpen sokkal összetettebb és hatásosabb volt minden egyéb rögtönzött nagyelõadásnál az ország függetlenségérõl, amelyet minduntalan meg kell védelmezi valamilyen képzeletbeli ellenségtõl. Ne feledjük, a felmérést irányító szociológus, Vasile Dâncu maga is nyíltan beismerte a kérdõívek véleménybefolyásoló szándékát. Ezért aztán nem kell csodálkoznunk, ha ilyen megfogalmazás szerepelt rajtuk: "mit ajánlana X. Y. politikusnak, ha szemtõl szemben állna vele?" Egyik-másik furcsa feleleten eltöprengve Elena Stefoi megállapítja, hogy Ion Iliescunak a legtöbben azt javasolják, szakítson a politikával. És ugyanezt ajánlják Constantinescunak, Romannak, Vadim Tudornak. De Teodor Meleºcanura, Adrian Nãstasera meg Traian Bãsescura nem vonatkozhat, mert - micsoda véletlen - velük kapcsolatban nem teszik így fel a kérdést. Ettõl kezdve szabadon csaponghat a képzelet: ki rendelte tulajdonképpen a felmérést, és ki vezeti majd 2001-tõl kezdve Romániát? Hiszen Kant, a königsbergi bölcs szerint a pénz a legnagyobb hatalom, csak azt nehéz kideríteni, hogy miként kell a hatalmával élni.

Sugár Teodor
(Háromszék)