10/21/99

Ion Iliescu elnök gazdasági nézetei

Ion Luca Caragiale, a román irodalom élõ lelkiismerete mondatja egyik komédiájában harsány, szóhasználatában is mai demagóg politikusokra hajazó szereplõjével: a román ipar csodálatos, a román ipar felülmúlhatatlan, csak az a helyzet, hogy nem létezik…

Iliescu exelnök gazdaságpolitikai nézetei viszont léteznek még akkor is, ha az az államilag támogatandó, "hatalmas eredményeket" elérõ (nehéz)ipar, amelynek problémáiban járatja be és le nézeteit, Caragiale drámahõsének megállapításához hasonlóan egyre inkább a fikció, a képzelgés világába is tartozik.

Illescu exelnök gazdaságpolitikai nézeteirõl legutóbb anyanyelvünkön a kiváló Domokos Géza adott egy kerek, szép, találó és helyenként kegyetlen elemezést emlékirataiban. Az érdeklõdõket ideutasítva, mi most csupán egyetlen elemével foglalkozunk eme grandiózus gazdaságpolitikai elképzelésnek, amelynek egyenes eredménye a hét sovány esztendõnek is nevezett Iliescu-éra után a román gazdaság jelenlegi csüggesztõ állapota.

És a csõd, amelyet nem lehet tagadni, s amelyet a Moszkvában iskolázott politikus, aki a minap az Antena 1-en Stelian Tãnase s egy kibicelõ történész és egy lelkes irodalomtörténész elõtt nyilvánulhatott meg, nem is tagadott!

Sõt!

Szerinte az õk - azaz a Petre Roman - s a nemzet könyvelõjének is nevezett, valamint a szánkós vodkát kedvelõ Vãcãroiu-kormányok gazdaságpolitikai eredményeit, amelyek fõként neki voltak köszönhetõek és vaskézzel valósítódtak meg, lejáratta, elbagatellizálta a Ciorbea- és a Vasile-kormányok kétbalkezessége és hozzá nem értése!

A történész - aki szerint Romániának nem nagyon vannak demokratikus hagyományai (igen figyelemre méltó gondolat, talán még visszatérünk rá másutt) -, valamint az irodalomtörténész (szavakban a demokrácia és a liberalizmus elszánt hívei) lelkesen gazsulálnak az exelnöknek, aki ezek után a figyelõ Stelian Tãnasenak kifejti: a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja mostanság napvilágot látott programjának gazdaságpolitikai elképzelései közül valóban csak egyetlen pont futott be sajtókarriert; sokan egyetértettek, még többen bírálták…

Mirõl van szó?!

Az õ pártja - mondja az exelnök - a reform, a szociális piacgazdaság, a szociális védelem híve, de emellett az állam befolyását megint növelni szeretné a gazdasági folyamatokban. Mindez, harsogja Ion Iliescu, nem jelenti azt, hogy visszatér a kommunista gazdaságpolitikához, az állami tervhez, ó nem!… De azért az állami befolyásra szükség van… És következik a szocialista gazdaságpolitika nyögvenyelõs apológiája (mondom, mindezt Domokos Géza zseniálisan elemzi és szedi cafatokra emlékirataiban!…).

Egyetlen kérdésünk lenne ezek után (ezt sem Stelian Tãnase politológus, sem a történész, sem az irodalomtörténész nem tette fel): honnan lesz Iliescu exelnöknek pénze legalább elképzelései elkezdéséhez? Igen, õ és a mögötte álló, kinyírhatatlan, szívós "frontosok" fel akarják számolni a hátrányos helyzetet, meg akarják állítani az ipar szétzüllését, fel akarják lendíteni a mezõgazdaságot, támogatni szeretnék a hazai tõkét, javítani az oktatás vagy az egészségügy katasztrofális helyzetét…

S kérdés, mibõl?!?

Fog-e az exelnök pénzt kapni nyugati s általa az elmúlt években eszelõsen támadott bankoktól, a Valutaalaptól, a Világbanktól grandiózus programjaihoz?! Elfeledik-e Amerikában infantilis támadásait, Milosevic melletti kiállását, mindközönségesen retrográd nacionálfasiszta nézeteit?!?

A román jövõ megkerülhetetlen kérdése ez!

Bogdán László
(Háromszék)