Élõ Erdély   Jegyzet  

11/12/99

Lesz-e ártándi fal?

Tegnap és ma magyar-magyar csúcs Budapesten. Ezt megelõzõen Németország és az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió egykori nagyjai, George Bush és Gorbacsov, akik egy új Európát teremtettek, s új sínekre állították a szovjet és amerikai politikai szerelvényeket, "a tett színhelyén" ünnepelték a berlini falbontást.

A mostani magyar-magyar csúcson a schengeni határ, a vízumkérdés, a magyarországi munkavállalás témabokrai is szóba, esetleg programba kerülnek. A berlini fal és az új schengeni határ együttes emlegetése nem erõltetett, s ez elsõsorban a Kárpát-medencében sokfelé élõ magyarság gondja, csak másodsorban másoké. A román és szerb nacionalizmus köszöni, jól megvan, s hazai pályán maradva egyre több jelét érzékelhetjük a nemzeti bebábozódásnak, a szõrös hernyó nacionalista tokba búvik, hogy majd megfelelõ kivárás után és politikai klímaviszonyok közepette lepkeként repdesse körül a nagyromániás ábrándokat. A bebábozódás most már a román-bolgár viszony vonatkozásaiban is kimutatható. A bolgárok a Balkán felé "torlaszolják el" a románok elõtt az utakat, Románia úgy véli, hogy a délnyugati szomszéd csak Bukaresten át juthat a szó fizikai értelmében - de másképp is - Európába. Mindez mint állapot és folyamat a román-magyar igazi vagy mondvacsinált ellentétek, "veszélyek" negatív kiegészítõje. Pártok, katonai és polgári személyek folyamatosan verik a faharangot Erdély föderalizációja, a magyar területi igények, a magyar gazdasági behatolás, a magyar-magyar kapcsolatok "ártalmai" miatt. Politikai pókok szorgoskodnak, hogy védõhálót szõjenek, ha nincs vasbeton, szögesdrót, akkor más anyagból a két ország között. A román politikai elit és a jelenlegi kormánykoalíció (egy része) hiába ismeri fel, hogy Románia uniós csatlakozása a román-magyar viszony s ezen belül a magyar-magyar kapcsolatok normalizálása nélkül elképzelhetetlen.

Az új schengeni határ negatív következményeinek mérséklése csak ezt a felhajtóerõt "lovagolhatja" meg. Nem széllovasként, hanem égen-földön. Készüljünk fel azonban arra, hogy világmegváltó csodákra nem várhatunk. A vízumkényszer mérséklése a jövés-menést, kinn tartózkodást, a munkavállalást könnyítheti meg, de arra senki se számítson, hogy illa berek, nádak, erek, megnyílik a román állampolgár számára ország-világ elõtt a határ. Romániának, amíg a schengeni sorompón innen várakozik, hogy az uniós vízumot megkapja, gazdasági és politikai, erkölcsi érettségi bizonylatokat kell felmutatnia. Ennek függvényében a határ mindkét felén élõ magyarságnak rendkívüli szerepe lehet. Nincs abban semmi túlzás, ha arra utalunk, hogy amiként a berlini fal szétverése után a keletnémetek elõtt a magyarok kinyitották Ausztria felé a sorompókat, szétvagdosták a szögesdrót hálót, eredményesen munkálkodjanak, hogy Románia számára is megnyíljanak Nyugat kapui, és ne alakuljon ki egy Nãdlac-Nagylak, Petea (Pete) -Csengersima fal.

Sylvester Lajos
(Háromszék)

 
  Az elejére