A gondolkodó jelenléte

Egyed Péter: A jelen-létrõl. Kolozsvár, 1997, Komp-Press. /Ariadné könyvek./

Az alig 40 éves Egyed Péter alakja régóta elmagasodik a romániai magyar szellem kicsiny birtokán. Ami egyáltalán nem véletlen, hiszen könyveibõl-mûveibõl az erkölcs és az értelem nálunkfelé szokatlanabb összhangja sugárzik. Jellemzõ, hogy legújabb kötetének A jelen-létrõl címet adta - egyértelmû üzenet ez mindenfajta eszmetörténeti lavírozás (avagy „színeskedés”) számára. A nemzeti liberalizmus biztos nyomvonalát (az Eötvöstõl Bibóig húzódó vonalról van szó!) követõ eszmélkedések elméleti-módszertani pontossága, szigorúsága példaértékû lehet. A filozófiai vonalvezetés egyébként az arisztotelészi individualitás-paradigma mentén bontakozik ki - természetesen sok-sok utalással a fenomenológia és a nyelvtudomány legjavára. (Elég legyen itt a briliáns Schelling-értelmezésre, A teremtés biztonsága címûre emlékeztetni.) Ezek az utalások azonban mindig a mélyenszántó eredetiség jegyében fogannak, és anélkül, hogy - mint az egyes filozófusainkat megkísérti - az intellektuális öncélúság folyományai lennének... Szerzõnkrõl elmondható: a történetfilozófus Fekete László, a természetfilozófus Csányi Vilmos, a morálteoretikus Tengelyi László mellett napjaink közéleti jelenségvilágával foglalkozva a mai magyar bölcselet legeredetibb tehetségei közé számít.

Kereskényi Sándor