A rekonstruált hõsi epika

Demény István Pál: A magyar szóbeli hõsi epika. Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 1997.

Demény István Pál megítélése szerint (a meglehetõsen szkeptikus szakirodalomtól eltérõen) nemcsak létezett magyar szóbeli hõsi epika, de ez részben fenn is maradt - ha nem is eredeti énekelt szövegek, de latin nyelvû tartalmi kivonatok, sõt magyar nyelvû töredékek, históriás énekek, balladák formájában. Állítását a szerzõ az összehasonlító motívumelemzés vizsgálati módszerével igyekszik bizonyítani; a szóbeli hõsi epika nyomait, vélt töredékeit veszi számba. Mivel a magyar nép is keresztülment azokon a társadalmi fejlõdési szakaszokon, amelyekben más népeknél a hõsi epika virágozni szokott, valóban feltehetõ, hogy a magyaroknál is kialakulhatott valamelyes hõsi epika, különben ezt a feltételezést látszik megerõsíteni a krónikaírók híradásai is - s ezek szerint a magyar énekelt hõsi epika valamikori, legalábbis 13-17. századi létezése bizonyítottnak tekinthetõ. Demény István Pál megállapítása szerint a magyar hõsi epika történeti fejlõdését is kimutatja, s ez a fejlõdés túlságosan is ellentmondásmentes és egyenesvonalú, a különbözõ korszakok között szinte egyáltalán nincsenek átfedések. Az egyes hõsi énekek és hõsmondák nagyjából abban a sorrendben jöttek létre, mint amilyenben a bennük elbeszélt események megtörténtek. A legrégibb eseményeket tárgyaló mondák egyszersmind e legarchaikusabbak, s tulajdonképpen a hõsi epikánál régiesebb eredetmondák (csodaszarvas motívum, Emese álma), a honfoglalás és a kalandozások mondái (Fehér ló monda, Lehel kürtje, Botond monda) már félig-meddig hõsi epikainak látszanak. A legkiforrottabb emlékei ennek az epikának a 11. századi eseményekhez kapcsolódnak (Csanád hõstettei, Béla párbaja, Szent László kunok elleni harcai, Salamon király és a hercegek küzdelmei). A 14. században Zách Klára történetével kezdõdnek a romantikus históriák, melyek a nemesség öntudatát tükrözik, majd a következõ század második harmadától a új téma, a török elleni honvédõ harc kerül elõtérbe. Az olvasmányos kötetben Demény István Pál e fejlõdési szakaszokat tekinti át és elemzi, s így saját olvasata szerint rekonstruálja az elveszett magyar hõsi epikát.

Dési László