05/05/99

Külföldi tôke nélkül nem áll talpra a gazdaság

- Interjú Árgyelán Györggyel, a Magyar Köztársaság külgazdasági attaséjával -

- Hogyan alakult tavaly a román-magyar kereskedelem ?

- A román-magyar gazdasági kapcsolatokban sikeres elôrelépés volt tavaly. A teljes árucsere elérte a 750 millió dollárt, amelybôl 560 millió a magyar export. Ez azt is jelenti, hogy 380 millió dollár román passzívum keletkezett. Ekkora kereskedelmi volumennél nem engedhetô meg hosszú távon ilyen mérvû deficit. Mindkét ország abban érdekelt, hogy Románia ledolgozza ezt a különbséget, vagyis növelje az exportját.

- A ténymegállapításon túl mit tettek ennek érdekében?

- A román szakminisztérium árulistákat állított össze azokból a termékekbôl, melyek potenciálisan szóba jöhetnek a magyar piacon, illetve amit a román termelôk el tudnak adni. Mi ezeket továbbítottuk a hazai minisztériumokba, kamarákba. De ez nem elég. A román kereskedôknek aktívabbaknak kell lenniük. El kell tudni adni az árut. Más részrôl pedig ne feledjük, a lej túlértékelése tette drágává tavaly a román exportot. Például ide jöttek a szakembereink, találtak kedvükre való árut, de mégse kötöttek üzletet, mert drágábbnak bizonyult, mint az összes más környezô országban.

- A múlt évben 50%-kal nôtt a két ország külkereskedelmének volumene. A román gazdaság rossz teljesítménye ellenére ez minek köszönhetô?

- Egyrészt Románia CEFTA-tagsága tette lehetôvé. Láthatóan szabadabban mozog az áru. A magyarországi export zömét a mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek tették ki. Érdekes, hogy amióta a külföldi tôke és a multinacionális cégek Magyarországon megtelepedtek, országunk exportjának szerkezete megváltozott. Egyre inkább elôtérbe kerülnek az ipari áruk. Sôt, azt mondhatni, hogy a nyugat-európai országokba irányuló export - amely az összkivitel 75%-át teszi ki - zöme gépipari termék. A multinacionális vállalatok viszik termékeiket a meglévô piacaikra. Ezért is ajánlatos lenne, ha Romániát vonzóvá tudnák tenni a befektetôk számára.

- Mind a magyar, mind a román külkereskedôknek gondot jelent az áruk bizonylatainak beszerzése. A kétszeres ellenôrzés, az áruforgalmat fékezô dupla formaságok elintézése elkedvetlenítheti az exportôröket.

- Sajnos nem jött még létre az egyezség a minôsítési bizonylatok kölcsönös elismerése terén, pedig már a tavaly elkezdôdtek a tárgyalások a két ország szabványügyi testületei között. A napokban újabb magyar delegáció jár Bukarestben ez ügyben.

- A túl bürokratikus romániai körülmények és a riasztó pénzügyi- gazdasági politika ellenére mégis van magyar befektetés.

- Pontosan 2741 bejegyzett magyar-román vállalat mûködik Romániában, ezek alaptôkéje 86 millió dollárnyi. Valójában a befektetések ennél jóval nagyobbak. Például a MOL 27 millió dolláros alaptôkével indult, de a mostanig létrehozott huszonvalahány benzinkút - ebbôl hetet Bukarestben építettek - értéke meghaladja a százmilliót.

- Mi a helyzet a magyarországi román befektetésekkel ?

- Közel kétezer vegyes vállalat jött létre Magyarországon román tôkével. Igaz, a befektetett összeg alig 36 millió dollár, tehát sok a kicsi vállalkozás. De van nagy is, mint például a Petrom, amely Szegeden 100%-os román tulajdonú leányvállalatot hozott létre és négymilliós beruházást tervez.

- Úgy tudom, energetikai téren sokat fejlôdtek a kapcsolatok.

- Igen. Nemrég épült meg a két ország villamos hálózatát összekötô 400 kilovoltos távvezeték, s így Románia már nem függ az orosz rendszertôl. Ugyanígy a nyugat-európai gázvezetékre való csatlakozás is tervben van. Folynak a tárgyalások az Arad-Szeged földgázvezeték megépítésérôl. Romániának így majd lehetôsége lesz földgázt importálni akár Norvégiából. Megszûnne ezáltal az egyoldalú függôség. A jó kapcsolatokat az is jellemzi, hogy a magyar szakemberek felajánlották segítségüket a cernavodai atomerômû építésében, fejlesztésében.

-Tapasztalt-e érdeklôdést magyar részrôl a romániai privatizálás iránt? Például a bankszektorban.

- Nincs konkrét érdeklôdés, de tapasztalatom szerint ez azért van, mert otthon nem szereznek idejében tudomást a magánosítási tervekrôl. Baj van a projektek népszerûsítésével. A külföldiek idecsalogatása érdekében kedvezményeket kellene adni a befektetôknek. Románia gazdasága külföldi tôke nélkül nem fog talpra állni. Ezt mutatja a magyarországi tapasztalat is.

(Karácsonyi Zsigmond, Népújság)