05/06/99

Románia modell - de mihez képest?

Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével

- Clinton amerikai elnök San Franciscó-i beszédébôl azt hámozták ki Bukarestben, hogy Románia a többség-kisebbség, pontosabban a románság és magyarság jó együttélésének modellje. Mennyire hiteles egy ilyen beállítás?

- Valóban föl lehet mutatni Romániában a szándékot, hogy a demokratikus pártok az RMDSZ-szel együttmûködve megoldják a kisebbség gondjait. De ismétlem, ez csak szándék. Távolról sem lehet arról beszélni, hogy létezik egy olyan megoldás, amely modellként lenne idézhetô. A két és fél esztendôben, tehát amióta a kormányban vagyunk, néhány kérdésben elôre tudtunk lépni, azonban nem számoltuk föl a jogfosztottságot, a diszkriminációt nagyon sok területen. Romániában még rengeteget kell tenni azért, hogy az országot modellként lehessen emlegetni az etnikai többség-kisebbség-viszonyt illetôen. Olyan körülmények között, amikor egy önálló magyar egyetem kérdésében hosszú állóháborút kénytelen folytatni az államalkotó nemzeti kisebbség, modellrôl aligha beszélhetünk.

- De Bill Clinton mégiscsak dicsérte Romániát...

- Amikor nemrég e kérdésrôl az amerikai nagykövettel és néhány NATO-tábornokkal beszéltem, elmondtam nekik, hogy a nemzeti kérdésben mi a helyzet nálunk, de tudták ezt ôk nagyon jól. A Clinton-üzenetben létezik egy szándékos szembeállítás, hiszen a NATO-országok számára rendkívül fontos ebben a helyzetben, hogy minden módon, retorikai szinten is megkülönböztessék, sôt eltávolítsák Jugoszláviától, pontosabban a belgrádi rezsimtôl a környezô országokat és vezetésüket. Ezért érthetô az, hogy Romániát miért dicsérte az Egyesült Államok elnöke. Egyébként dicsérte a bolgárokat is, bár nagyon jól tudjuk, hogy ott mi a helyzet, a török kisebbséget máig nem igazán ismerik el. A modellnek tehát vannak különbözô lépcsôfokai. A cél tehát, hogy ezeket az országokat a NATO mellett tartsa az USA. Mindez rendben is lenne, mi azonban mégiscsak elvárhatjuk az Egyesült Államoktól és a többi NATO-országtól, hogy ha Románia esetében modellrôl beszélnek, akkor ezt ne csak nyilatkozatok szintjén tegyék, hanem cselekedjenek is érette. Egyelôre persze a figyelem Koszovóra irányul, és a legfontosabb, hogy a mészárlásnak, etnikai tisztogatásnak véget vessenek. Föl kell készülnünk azonban arra, hogy kezdeményezôként lépjünk föl a térségben a kisebbségi kérdések megoldását illetôen, és hozzájáruljunk a Koszovóban történtek tanulságainak megfogalmazásához.

- Mindannyian tudjuk, hogy Romániában a kisebbségi jogok kodifikációja késlekedik. A magyar nemzeti közösség jogbiztonságának ingatagok az alapjai. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a nacionálkommunisták ismét hatalomra kerülhetnek. Az RMDSZ föl van erre készülve?

- Nem tudom, hogy általában a romániai társadalom föl van-e készülve erre. Válaszolhatnám azt, hogy végül is voltunk már ellenzékben, tehát tapasztalhattuk, milyen az, ha Iliescu és csapata van hatalmon. Nem szívesen látnánk ennek bekövetkeztét. Bármennyire is bírálnak bennünket a kormányban való részvételért, azok gyermeteg túlzások, hogy ellenzékben jobb volt nekünk. A jelenlegi koalíció azért gazdasági és szociális téren elindított néhány dolgot. Ki lehet mutatni például, hogy a bányaipar szubvencióját néhány év alatt egyötödére csökkentette. Felgyorsult a privatizáció. Egyes eredményeink egyelôre nem látszanak, sokszor csak részeredmények. Akárcsak a kisebbségi kérdést illetôen. Errôl sem lehet azt mondani, hogy nem történt az égvilágon semmi. Intézményeket hoztunk létre, magát a kisebbségvédelmi hivatalt, de oktatási intézeteket is; léteznek törvényerejû rendeletek, amelyek a javunkra szólnak; de mindez nem állt össze egy egységes rendszerré, hogy azt lehessen mondani: modellként mûködik. Kisebb-nagyobb lépések valóban történtek afelé, hogy a rendszer is kialakuljon, de még messze vagyunk ettôl. A közvélemény-kutatások eredményei pedig engem nagyon is aggasztanak. Nem csupán azért, hogy mi lesz az RMDSZ-szel, hanem azért is, mert nagyon könnyen megtörténhet, hogy az ország - bár ezt most akadozva, botladozva teszi, de teszi - nem fog nyugat felé haladni, hanem leáll és megfordul. És ekkor nemcsak az lesz, hogy az RMDSZ-en egy nagyot ütnek a most ellenzékben lévô pártok, hanem az az érzésem, hogy mindannyiunkon fognak óriásit ütni. Indokolt a kiábrándulás ebbôl a koalícióból, jómagam is ki vagyok ábrándulva belôle, de jobbat ebben a pillanatban fölmutatni nem tudok. Ez a mi drámánk. Még mindig azt állítom, hogy a jelenlegi helyzetnek az lenne az alternatívája, ha ez a koalíció összeszedné magát.

Román Gyôzô

Mi nem fogadhatjuk el, hogy miközben az Egyesült Államok elnöke Romániát a kisebbségi kérdés megoldásának modelljeként emlegeti, a valóságban nemcsak a parlamentben szembesülünk hisztériás sovén kirohanásokkal, hanem ellenszavazatokkal is a legelemibb nyelvi, oktatási vagy mûvelôdési jogokat illetôen. Engedtessék meg, hogy nagyon ôszinte legyek: mindaddig, míg sokan önök közül elégedetten fogadják a Nyugat dicséreteit az RMDSZ-szel való együttmûködésért, s a valóságban ugyanazok a politikusok utasítják vissza a kisebbségekre vonatkozó jogi keret jobbítását, mi is megtagadjuk azt, hogy példaértékû modellrôl beszéljünk e probléma megoldásában, mert ez a dolog egyelôre nem igaz.

(Részlet Markó Béla parlamenti felszólalásából, 1999. április 22.) (Erdélyi Napló)

Magyarország fontos üzleti partner

- nyilatkozta Gheorghe Muresan, a kereskedelmi kamara új elnöke

A múlt heti közgyûlés óta Gheorghe Muresanu személyében új elnöke van a Kolozs megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamarának, akit a román-magyar üzleti kapcsolatokról kérdeztük.

- A Kolozs megyei kamarának tagjai érdekeinek a szolgálatába kell állnia. Ezért természetes, hogy a nagyváradi, a szatmárnémeti és a temesvári kamarákkal együtt szorgalmazzuk a magyarországi kapcsolatokat, hiszen Erdély nem hiában játszik szerepet az ország déli és keleti régiói és Magyarország között. A nyelvi és rokonsági kapcsolatoknak köszönhetôen itt könnyebb az üzletkötés. A magyarországi üzletemberek ezt a vidéket elônyben részesítik, itt könnyebben teszik magukat ismertekké.

- Milyen termékek uralják a magyar-román üzleti kapcsolatokat?

- Elsôsorban az élelmiszerek képezték a legfôbb cseretémát. Különösen az importtevékenységünkre volt ez jellemzô, hiszen a vámkedvezmények ezt segítették elô. Szerbiával, például más a helyzet. Ott is nagyon jó minôségû élelmiszereket termelnek, de mivel nem volt velük megfelelô egyezségünk, és ráadásul a háború is közbejött, nem fejlôdhetett szorosabb kapcsolat. Ugyanez a helyzet Bulgáriával, Ukrajnával is. Magyarország számukra rendkívül fontos partner, és nekünk támogatnunk, ápolnunk kell ezeket a kapcsolatokat. Kolozs megyében március végén a beruházók listáján Magyarország az ötödik helyen állt 373 céggel (88 termelô, 164 belkereskedelmi, 87 szolgáltató, 16 külkereskedelmi, 18 építôipari) és 3974 ezer dolláros össztôkével. Persze, nem titok, hogy Németország fontosabb, mert ablak számunkra az Európai Unióra nézve. Ausztria szintén, hiszen földrajzilag közeli ország. Történelmileg szemlélve Ausztria volt a 60-as években az európai és keleti kereskedelem központja. Ott gyûltek össze az izraeliek, az arabok, mindenki, aki a Közel-Kelettel akart kereskedni. Azóta ez a "központ" Budapestre tevôdött át, anélkül, hogy Bécs veszített volna jelentôségébôl. Én remélem, a jövôben ez keletebbre költözik. Jelenleg - mint modottam - a behozott tôke és a cégek számarányát tekintve Magyarország az elsô, maga után utasítva Luxemburgot, Olaszországot, Németországot és Ausztriát is.

Ördög I. Béla (Szabadság)