05/14/99

Mit várunk a kongresszutól? Látványos hiányosságok

Most, amikor az RMDSZ kongresszura, illetve elnökválasztásra készül, az RMDSZ tevékenységével kapcsoaltban számos kérdés merülhet fel olyanokban is, akik a politikai életben nem vállalnak akítv szerepet.
Senki sem kérdôjelezi meg egy egységes érdekszövetség létének szükségszerûségét, ugyanakkor a szövetségen belül megnyilvánuló pluralitás - lásd platformok, csoportosulások egymás mellett létezése stb. - is természetes, mi több, serkentô hatású lehet az RMDSZ célkitûzései megfogalmazásának vonatkozásában. Adott tehát egy elméletileg jól strukturált kisebbségi érdekvédelmi szervezet, mely azonban a gyakorlatban - egy kívülálló legalábbis így percipiálja - képtelen eredménycentrikusan politizálni, tevékenységében az eredményeknél jóval látványosabbak a hiányosságok. Ez utóbbiak körébe tartozó kérdések közül kívánok néhányat megnevezni, javaslatokat tenni a jobbítás szándékával, minden különösebb rendszerezés igénye nélkül.
1. Megkerülhetetlen tény, hogy a magyaroknak a románokkal együtt kell boldogulniuk Erdélyben a jövôben is. Viszont a két nép között a kapcsolat csupán felszínes és formális - gyakorlatilag valós kapcsolatról aligha vagy csak elvétve lehet érdemben beszélni -, a külcsönös gyanakvás és elkülönülési szándék jegyében. A közeledés, megbékélés legkisebb jelei is hiányoznak. A román nyelvû média nagy része egyértelmûen táplálja az eltávolodást. Az RMDSZ-nek a kormányban való részvétele révén méginkább el kellene érnie, hogy a nemzetiségi uszítást tiltó tövény gyakorlati alkalmazást nyerjen, a román nyelvû iskolák számára is kötelezô legyen az együtt élô nemzetek történelmének, kultúrájnak, sôt nyelvének a megismerése. A román iskolarendszer, de a média, a nem kormányzati szervezetek is vegyenek részt az ôszinte, élô kapcsolatok megteremtésében. Ez nem jelenti azt, hogy a magyarság identitástudatát fenntartó követelésekrôl le kellene mondani. Továbbá az RMDSZ-nek úgy kellene a magyarsággal kapcsolatos célkitûzéseit megfogalmaznia, hogy azok a jóhiszemû románság érdekeivel összhangban legyenek. Mindezek nem kis feladatot jelentenek, egy ilyen értelmû stratégia kidolgozása képzett politikusokat igényel.
2. RMDSZ-tisztségekbe a társadalomtudományi, jogi, közgazdasági stb. képzettség mellett kizárólag politikai képzettséggel is rendelkezô személyeket kellene választani (politológusokat, politikatudományokban képzetteket). A tisztségek megpályázásához a magyarság prominens személyiségeibôl (az ún. tiszteletbeli tagokból) álló ajánló testülett tagjaitól származó ajánlások igényeltesenek.
3. Az RMDSZ szóvivôi, a médiában megszólaló képviselôi legyenek tájékozottak Erdély történelmében, hogy hatékonyan kivédhessék, meggyôzôen megmagyarázhassák és feloldhassák a románságban (éppen a román média jóvoltából) beidegeztetett kételyeket, görcsöket, sztereotíp "vádakat". Egyben a közelebbi és távolabbi lehetséges válsághelyzetek felismerésére, megelôzésére, kezelésére is több figyelmet kellene fordítani. (Ide tartozik még az etnikai konfliktusokon kívül az egyedül maradt idôs emberek, a munka nélküli családok, az oktatás, az egészségügy, a kivándorlás, az ifjúság munkába illeszkedése stb. is.) Ehhez az RMDSZ-nek egy politikai kutatóintézete kellene hogy legyen, amelytôl különféle (szociometriai, történelmi stb.) tanulmányokat tudna megrendelni, hogy politikusainak érveit, intézkedéseit konkrét adatok támaszthassák alá. Ízelítô az etnikai konfliktusokat tápláló örökzöld témákból: a magyaroknak. Erdély kell; miért van szükség önálló magyar egyetemre, miért akarnak a magyarok a közhivatalokban magyarul beszélni? a magyarul nem tudó közhivatalnokokat utcára teszik? az autonómia Románia belsejében határokat hozna létre?

(DR. KOVÁCS ZOLTÁN egyetemi adjunktus, RMSZ)