05/17/99

Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa

Folytonosságban rejlô változtatásokra van szükség

Hajnalban voksoltak, s kora reggel született meg a döntés az RMDSZ VI. Kongresszusának elnökválasztásán. Markó Béla 274, Kincses Elôd pedig 157 szavazatot kapott a Szövetség elnöki tisztségére való küzdelemben. A Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajló RMDSZ VI. Kongresszus maratoni vitáin a Markó és a Tôkés-szimpatizánsok közötti szócsaták váltották egymást. A 67 hozzászóló felváltva a kormányzati szerepvállalás mellett és ellen foglalt állást, autonómiát akart, bírálta az RMDSZ vezetôit, akik mellett a másik tábor azonnal kiállt. A szombat estig tartó replikáknak azonban az lett a következménye, hogy a Szövetségen belül mindenki ugyanazt akarja, csak nem ugyanúgy. Van aki a türelmes és a hosszú távú politikának a híve, mások szerint vártunk már eleget, most már gyors megvalósításokat kell felmutatni.
Köszöntik az RMDSZ-t

- Az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton idôrôl idôre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk - mondotta Markó Béla köszöntô beszédében.
Tôkés László üdvözlô szavaiban bírálta a Szövetség politikáját, s felhívta a figyelmet arra: vértelen formában ugyan, de az erdélyi magyarok, németek, szlávok és cigányok ugyanannak az etnikai tisztogatásnak és erôszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. Emil Constantinescu elnök tolmácsolt köszöntôjében elismerôen szólt az RMDSZ-rôl, amely szervezetnek fontos szerepe volt Románia demokratizálódási folyamatában. Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile gondolatait továbbítva kijelentette: a koalíció tagjai sokat nyertek a Szövetség kormányra lépésével. Az RMDSZ-t stratégiai partnernek nevezve hozzátette: Romániában jelenleg olyan országot építenek, ahol mindenki, a magyarok is otthon érezhetik magukat. Dávid Ibolya Magyarország kormánya és a Magyar Demokrata Fórum üdvözletét hozta. Az Erdélyben élôk hagyomány- és kultúramegôrzésének fontosságát kiemelve, a miniszter asszony az egységben rejlô értékekrôl szólt. Németh Zsolt, a magyar kabinet külügyi államtitkára szerint Magyarország támogatni fogja a jövôben is a határon túli magyarokat, akiknek, erôiket összeadva, közösen kell saját gondjaik megoldását keresniük. - De türelmesen várjuk azt is, hogy teljesüljenek a román kormány ígéretei - fogalmazott az államtitkár. Mircea Ciumara, a Parasztpárt alelnöke a koalíciós partnerséget egy kölcsönös tiszteleten alapuló együttmûködésnek nevezte. Kijelentette: a Parasztpárt a jövôben is kötelezettséget vállal a közös kormányprogram megvalósításáért, beleértve a kisebbségeket érintô kérdéseket is. Az egykori pénzügyminiszter gondolatai közlésére a magyar himnuszt hívta segítségül: kérte az Istent, hogy áldja meg a magyart jó kedvvel, békével. Mircea Ionescu Quintus, a Liberális Párt elnöke a magyarok anyanyelven való tanulásának joga mellett foglalt állást. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ mindeddig meg tudta ôrizni cselekvési egységét. Nagy Sándor, a Magyar Szocialista Párt alelnöke úgy gondolja: az RMDSZ-nek el kell érnie, hogy autonóm módon maga igazgathassa sorsát. Alexandru Sassu, a Demokrata Párt alelnöke ôszintén bízik abban, hogy a koalíció együtt viszi sikerre, amit elkezdett. A Budapestrôl érkezett Lányi Zsolt, kisgazdapárti alelnök szerint a kisebbségben élôknek saját maguknak kell meghatározniuk, hogy miként akarnak élni. Dornbach Alajos, a Szabad Demokraták Szövetségének alelnöke reméli: Magyarország híd szerepét fogja Románia és az európai integráció között jelenteni.
A köszöntô beszédeket követôen András Imre küldött azt a kérdést intézte az Ügyvezetô Elnökséghez, hogy miért mondták vissza a Magyar Igazság és Élet Pártja, azaz Csurka István meghívóját. Takács Csaba ügyvezetô elnök válasza az volt: a MIÉP politikai nyilatkozatai összeegyeztethetetlenek az RMDSZ hivatalos politikájával, azért a "többség" kérésére neki kellett telefonon visszamondania a meghívást.

Románia nem modell, míg egyesek a nemzetállam eszméjével kelnek és feküsznek

A beszámolók sorát kezdve, Markó Béla elmondta: a koalíció tagjai máig nem értették meg, hogy Romániában még távolról sem az a tét, hogy egy bizonyos idôszakban kereszténydemokrata, szociáldemokrata avagy liberális úton halad-e az ország, illetve a kormányzás, hanem még mindig a totalitárius és a demokratikus berendezkedés hívei feszülnek egymásnak. A szövetségi elnök úgy látja, nem igaz, hogy 1996 óta nem tud az RMDSZ eredményeket is felmutatni, s a koalíciós partnerekkel való feladatvállalás ésszerûségét, célszerûségét nem lehet megkérdôjelezni. "Aki nem tud valamit, kérdezze meg, aki nem ért egyet valamivel, azzal üljünk le, beszéljük meg, vitassuk meg, próbáljuk meggyôzni egymást, de saját közösségünket ne vezessük állandóan félre, ne akarjunk állandóan bizalmatlanságot ébreszteni a magyarság saját vezetôivel szemben, ne beszéljünk rosszul megkötött egyezségrôl és elmulasztott esélyekrôl, amikor ebbôl semmi nem igaz. Ideje, hogy itt, az RMDSZ legmagasabb fórumán tisztázzuk ezt - hangoztatta Markó. A Szövetség elsô embere szerint ugyanakkor a koalíciós partnerek hiába beszélnek a romániai magyarság egyenjogúságáról, amikor sem a külügyben, sem a belügyben, sem a titkosszolgálatokban még véletlenül sincs RMDSZ-t képviselô személyiség. A kettôs állampolgárság kérdésérôl Markónak az az álláspontja: ha ez a magyarságnak a szülôföldön való megmaradásához járul hozzá, akkor fenntartások nélkül támogatni kell, de ha a kitelepülés elôszobája, akkor ez kinek-kinek egyéni döntése lehet csak, de közösségi stratégia nem. Kelet-Közép-Európa és a Balkán jövôjérôl szólva az elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Romániát modellként emlegessék, miközben a minimális jogi szabályozás is ellenállásba ütközik a román parlamentben, miközben egyesek még itt is az etnikai állam eszméjével kelnek és feküsznek.
A szövetségi elnök zárószavai saját felelôsségére vonatkoztak: "Nekem éppen az volt a legfôbb feladatom, hogy tegyek meg mindent ennek a szövetségnek az egységéért és sokszínûségéért, hogy minden tisztességes véleménynek helye legyen a mi szervezetünkben, de úgy, hogy bármely pillanatban hatékonyan, gyorsan és szolidárisan tudjunk cselekedni, ha ezt kívánja a helyzet."
Tôkés László tiszteletbeli elnök beszámolójában fôleg személyét ért sérelmekre hívta fel a figyelmet. Szerinte az RMDSZ-ben már régóta folyamatban van a félreállítása, a Szövetség hivatalos vezetôségének személyéhez való viszonyulása érdemben megegyezik a román hatalom magatartásával. Ennek következménye pedig az, hogy beszûkítik politikai mozgásterét és számûzik az igencsak megtépázott tiszteletbeli elnökségbe. "Lépésrôl lépésre az RMDSZ-politika "senkiföldjére", más szóval politikai vákuumba kerültem. Azaz kerültem volna, hogyha tudomásul veszem és elfogadom azt a sorsot és azt a helyet, melyet az RMDSZ kemény kezû urai szántak nekem - szögezte le Tôkés. Hozzátette: a zsákutcába jutott politikáért egyértelmûen az RMDSZ "kormányát" terheli a felelôsség. A tiszteletbeli elnök egy 12 pontból álló javaslat elfogadására kérte a kongresszust.

Cédulagyûjtésbe kezdtek a küldöttek

Újabb hét beszámoló után kezdôdött a vita. Csakhogy elôször el kellett dönteni, hogy a küldöttek hozzászólási idejüket, a 10 és 20 másodperc idôt biztosító cédulákat mikor használhatják fel. Egy óra alatt sikerült elhatározniuk, hogy mindenki akkor beszéli le a céduláját, amikor akarja. Eztán kezdôdtek a cédulagyûjtések, persze a küldöttek szinte mindegyike túllépte a megszabott idôkeretét, kivételt képezett Takács Csaba ügyvezetô elnök, aki mint mondotta: cédulásként fogom biztosítani magam számára az összes percet. Többen az autonómia megvalósítását sürgették, az RMDSZ programjához való visszatérést. Bírálat érte a Szövetséget a kormányzatban való részvételért, a pártosodásért. Azt, hogy Romániát modellként emlegeti Bill Clinton és Tony Blair, szintén az RMDSZ rovására, a kirakatpolitikában való részvételére írták. Erdély és Koszovó közötti különbségeknek és hasonlóságoknak a kimondása szintén kritikák és replikák sorához vezetett. Szabó Károly szenátor azon az állásponton volt, hogy nagyon szépen hangzik Tôkés László 12 pontból álló javaslata, de akik ehhez hasonló indítványokkal élnek, megfeledkeznek a megvalósíthatóságáról, s már magával a kérdésfelvetéssel is esetleg a szekuritáténak szolgálnak. - A tiszteletbeliséget nem vitatom - mondotta a szenátor -, de az elnökséget igen. A püspök visszautasította ezeket a vádakat, és azzal érvelt, hogy szégyelljék magukat azok a politikusok, akik a minimális eredményeket maximumokként tüntetik fel. Varga Attila képviselô elutasította az RMDSZ pártosodására vonatkozó vádakat, megítélése szerint a Szövetség nem pártosodik, mindössze a kormánykoalícióban való részvételhez igazodik. - Ezt nem szabad úgy értelmezni, mint egy eredendô bûnbeesést - vélekedett a frakcióvezetô.
A késô estébe torkolló vita végén Tokay György arra a megállapításra jutott, hogy majdnem mind ugyanazt akarjuk, csak nem ugyanúgy, a vita a módszerekben van. - Nem az a kérdés, hogy kell-e autonómia, hanem az: hogyan? A mérsékeltek nem a harctól félnek, hanem az értelmetlen küzdelemtôl - mondotta a szenátor, aki szerint mi nem azért beszélünk autonómiáról, mert Koszovó van, hanem azért, hogy ne legyen Koszovó. Markó Béla is osztotta ezt a nézetet, véleménye szerint is a törésvonal ott oszlik meg, hogy milyen eszközöket látunk az alapvetô jogok elérésére.
A küldöttek szombat este fél tízkor elfogadták az összes beszámolót, majd vacsorázni mentek.

A régi elnök lett az új

A kongresszus éjfél elôtt egy órával jutott el ahhoz a napirendi ponthoz, amelyet délután négy órakor kellett volna megtárgyalnia. A programmódosító javaslatokat egy óra alatt elfogadták, ám ekkor vita kezdôdött arról, hogy menjenek-e lefeküdni, vagy sem. - Miért vállalta a küldöttséget, aki nem bírja a gyûrôdést? - hangzott a vád azokkal szemben, akik már fáradtak voltak. Kerek egy órát folyt a szócsata a hogyan továbbról. Az ész, a szellem már nem dolgozik mondta az egyik tábor, jogos, de hasznos fáradtság, érveltek a többiek. Végül voksolásra bocsátották a kérdést, s két szavazattal gyôzedelmeskedett a gyûlés folytatására vonatkozó javaslat. A küldöttek tehát éjjel egykor nekikezdtek az RMDSZ alapszabályzatának a módosításához. A cikkelyenkénti voksolásnak hajnali fél ötkor lett vége. A küldöttek az SZKT és az Egyeztetô Kerekasztal ajánlásait fogadták el. Határozat született egyebek mellett arról, hogy a jövôben is lesz Kongresszus, de a belsô választásokat is meg kell tartani.
A két elnökjelölt, Markó Béla és Kincses Elôd kortesbeszédére szombatról vasárnapra virradó hajnalon került sor, az eredmény hat órakor született meg. Markó Béla, aki 117 szavazattal kapott többet ellenlábasánál, a bizalmat megköszönve közölte: a kapott kritikákat is hasznosítani fogja. - Egyesek a folytonosság, mások a változás mellett érveltek - mondta a régi új elnök - én felelôsségem teljes tudatában a folytonosságban zajló változásokra fogok törekedni.

Újabb köszöntô beszédek

A kongresszus vasárnap délelôtti munkálatain újabb köszöntô beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke, aki saját magát radikálisnak nevezte, beismerte: a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettôs állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elôsegítheti a szülôföldön való megmaradást.
Nyilatkozat Koszovóról és a kormányzati szerepvállalásról
A délutáni órákban a Szövetség kormánykoalíciós cselekvési prioritásairól vitáztak. Elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petôfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német fôiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekrôl volt szó. A Kongresszus két nyilatkozat elfogadásával zárult. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza.
(Ezekre részletesen visszatérünk.)

(Gui Angéla, Szatmári Friss Újság)