07/31/99

Radu Vasile nem fogadta a magyar külügyminisztert
Csíkszeredában magyar fôkonzulátus nyílhat

A román kormányfô kijelentése nyomán — miszerint csakis a parasztpárt elnökeként óhajt a következô parlamenti választásokon részt venni, majd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kíván koalícióra lépni — kibontakozott belpolitikai vihar miatt, Radu Vasile pénteken sem fogadta Martonyi János magyar külügyminisztert. A vegyes bizottság plenáris ülésén leltárt készítettek a létezô kisebbségi kérdésekrôl, a vagyonvisszaadások helyzetérôl, a katonai és környezetvédelmi egyezmények végrehajtásának stádiumáról. A két külügyminiszter ezt követôen közös sajtótájékoztatót tartott.

Andrei Plesu külügyminiszter elmondta: a létezô 11 albizottság mellett mezôgazdasági ügyekkel foglalkozó szakbizottságot is létrehoznak. Különleges bizottságokat létesítenek ugyanakkor a Gozsdu-vagyon, illetve az Aradon létrehozandó magyar–román megbékélesi emlékpark körüli gyakorlati kérdések megoldására. Abban máris megegyeztek, hogy a Zala György alkotta Szabadság-szobrot kihozzák a katonaságnak az aradi várban lévô raktárából, és az emlékparkban történô felállításáig átadják a katolikus egyháznak, amely az aradi minorita templomhoz tartozó helyiségben fogja azt megôrizni.
Román részrôl nincs akadálya annak, hogy Csíkszeredában magyar fôkonzulátus nyíljon — jelentette ki mindkét miniszter. Cserében Románia bármelyik magyarországi városban hasonló intézmény megnyitását kérheti. Errôl egyezett meg Bukarestben a két ország külügyminiszterének elnökletével pénteken ülésezô kormányközi vegyes bizottság — tette hozzá Martonyi János.
Martonyi a kétoldalú kapcsolatok alakulását összességében pozitívan értékelte. Ezt a csíkszeredai konzulátus és az aradi szobor helyreállítása ügyében létrejött megállapodások is bizonyítják — mondotta. A magyar külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a Szabadság-szobornak és a román forradalom emlékmûvének helyet adó park alapkövét a két ország miniszterelnöke már az idén elhelyezhetné. Hozzátette: új határátkelôk megnyitását tervezik, és erôsítik a gazdasági együttmûködést.
— Szurkolunk a román gazdaságnak, érdekeltek vagyunk abban, hogy a román gazdasági reformfolyamat továbbra is sikeres legyen — mutatott rá. Martonyi a megoldatlan kérdések közé sorolta az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaadásának kérdését. Üdvözölte a 21 épület visszaszolgáltatásáról hozott kormányhatározatokat, de emlékeztetett arra, hogy ez idáig csak három épület tényleges visszaadására került sor. Hozzátette: a magyar fél tudja, hogy ezek kényes kérdések, mivel az ingatlanokban jelenleg bérlôk vannak, de reményét fejezte ki, hogy az akadályokat sikerül leküzdeni.
A Gozsdu-alapítvány vagyonával kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: a kérdést szakbizottságban kell megvizsgálni, hiszen ez a vagyon is a két ország között 1953-ban létrejött pénzügyi egyezmény tárgyát képezi. Amenyiben pedig a szóban forgó egyezményt — amelyben a két kormány kölcsönösen lemondott a másik féllel szemben korábban támasztott vagyonügyi igényeirôl — hatálytalannak nyilvánítanák, Magyarország is hasonló vagyonügyi igényekkel léphetne fel Romániával szemben. Mint ismeretes, az 1953-as egyezményben Magyarország egész sor erdélyi magyar tulajdonról mondott le.
A magyar baromfi- és sertéshús, illetve a román mosópor és gépkocsik importja esetében kölcsönösen felfüggesztett kedvezményes CEFTA-vámtarifák kérdésében a két félnek nem sikerült megoldást találnia, ez ügyben további tárgyalások várhatóak.

(T. Sz. Z. , Szabadság)

Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját
Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt

Mint ismeretes, Martonyi János magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezését követôen, csütörtökön délután román kollégájával, Andrei Plesuval folytatott hosszú tárgyalást, majd az esti órákban fogadta ôt Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfôt helyettesítette. Martonyi János a délutáni órákban Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Pénteken este Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd szombaton délelôtt a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petôfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A magyar külügyminiszter vasárnap Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fô téri fôkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra.

A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévô két konzulátus és a nagykövetség megfelelô módon fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassanak.
A külügyminiszteri találkozót követôen, a Szabadságnak nyilatkozva, Andrei Plesu kijelentette:
— Kapcsolataink a tavaly októberi vegyes bizottság ülése óta kedvezôen alakulnak. Martonyi úrral hosszú beszélgetést folytattunk a nemzetközi kérdésekrôl. Elsôsorban Koszovóról, a NATO bôvítésérôl, az EU-csatlakozásról, stabilitási egyezményrôl és a schengeni vízumok ügyérôl. Mindezen kérdésekben nézeteink annyira hasonlóak, hogy a közös álláspont kialakításához nem volt szükségünk hosszú egyeztetésre. A koszovói válság idején országaink tényleges szövetségesként léptek fel egy regionális kérdés megoldásában. Magyarország márciusi NATO-csatlakozása sem gyakorolt negatív hatást kapcsolatainkra, mint ahogyan azt egyes „fekete próféták" jósolták. Ellenkezôleg, Magyarország velünk szembeni magatartása nem változott, jelöltségünket továbbra is támogatja.
Plesu kifejtette: az alapszerzôdés gyakorlatba ültetése terén is jelentôs haladást értek el. — A tavaly elkészített emlékeztetôbôl jó néhány pontot már megoldottunk. A szakbizottsági jelentések majd részletesen kimutatják, hogy mi az, amit már megtettünk, és mit kell a jövôben tennünk — mondta.
— Úgy tûnik, nehezen haladnak a dolgok. Mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következô ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Nem lehetne a problémák megoldását felgyorsítani? — kérdeztük.
A román külügyminiszter elutasította azt a beállítást, miszerint a vegyes bizottsági ülések alkalmával csak a problémák számbavétele történik meg.
— Ha a leltárt tételenként végignézzük, s ezt pénteken megtesszük, akkor kiderül: több kérdést sikerült megoldanunk, mint azt sokan gondolják. Például kézzelfogható haladást értünk el a Zala György által készített aradi Szabadság-szobor helyreállításának ügyében és a Gozsdu-alapítvány körüli kérdések rendezésében. Dolgaink haladnak, nem beszélhetünk optimális sebességrôl, csupán jól végzett munkáról, s meggyôzôdésem szerint ezen az úton haladunk" — mutatott rá.
Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentôs elôrehaladás történt.
— Értékeink közösek, tehát különösebb értékvitát folytatnunk nem kell. Mi a gyakorlati megvalósításra helyezzük a hangsúlyt. Fontos, hogy kedvezô, baráti jellegû kapcsolatok alakultak ki az állami vezetôk között. De talán még ennél is fontosabb, hogy a világ legfontosabb kérdéseit azonos módon közelítjük meg. Áttekintjük hol történt és hol nem történt elôrelépés, mit tudunk csinálni, milyen konkrét gyakorlati megoldásukat tudunk találni — mondta.
A stabilitási paktumon belüli magyar–román együttmûködésrôl a magyar külügyminiszter megállapította:
— Jó az együttmûködésünk nemzetközi téren, a koszovói válság a két ország közötti kapcsolatrendszerre összességében pozitív hatást gyakorolt. Románia is, Magyarország is kiállta a próbát. Ez Romániának volt nehezebb, hiszen Románia nem NATO-tag. Értékeljük azt, hogy Románia a szövetségnek minden segítséget megadott. Tudjuk, hogy ez nem ment nehézségek és politikai áldozatok nélkül. S ez a két ország közötti kapcsolatokra is hatékonyan hatott. Korábban is támogattuk Románia NATO-tagságát, és a koszovói válság tapasztalatai alapján ebben a meggyôzôdésükben megerôsödtünk. Ezt támogatnunk kell, ez alapvetô magyar érdek. És azt hiszem, hogy a válság nyomán Románia NATO-tagságának perspektívái is javultak. Támogattuk az európai uniós felzárkózásukat is. Sokszor elmondtuk: nem érdekünk, hogy a választóvonal a magyar határon húzódjon, és a két ország EU-csatlakozása között túlságosan hosszú idô teljen el. Minden lehetséges fórumon elmondjuk, hogy azonnali politikai gesztusként — Bulgáriával együtt — Romániát is le lehetne venni a vízumköteles országok listájáról. Alapvetô érdekközösség van közöttünk a délkelet-európai stabilitás dolgában is, hiszen mindketten érdekeltek vagyunk a régió politikai és gazdasági újjáépítésében, s ebben aktívan és dinamikusan kívánunk közremûködni.
Kérdésünkre, hogy milyen reális lehetôséget lát arra, hogy Románia lekerüljön az említett tilalmi listáról, Martonyi János a következôket válaszolta.
— Ez nagyon nehéz kérdés. Az EU-külügyminiszterek többsége ezzel elvileg egyetért, de valószínûleg nem a külügyminisztereké a döntô szó. Legalább olyan beleszólásuk van ebbe a belügyminisztereknek is, s itt már kissé nehezebb a helyzet. Holott mi úgy érezzük, ezt meg lehet tenni, s ez most nagyon pozitív, kedvezô politikai üzenet lenne.

(T. Sz. Z. , Szabadság)