08/26/99

A magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyarságnak a NATO-csatlakozásért

Interjú Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárral

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) új Gellért-hegyi székhelyén, mindjárt a csütörtöki átadás után, kötetlen beszélgetésen vett részt az intézményesített, úgynevezett magyar–magyar csúcsértekezlet több tagja, elsôsorban a magyar határon kívül élô magyarság és a magyar kormány képviselôi. Mint ismeretes, a Magyar Állandó Értekezlet idei alakuló ülésén több szakbizottság felállításában egyeztek meg a Kárpát-medencei magyarság politikai erôi. Az augusztus 19-i tanácskozás szünetében a Szabadság és a Bihari Napló kérdéseire Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár válaszolt.

- Milyen tanácskozáson vett részt, mirôl tárgyalnak, és mennyiben kötôdik mindez a Magyar Állandó Értekezlet munkájához?

- A Magyar Állandó Értekezletnek az a legfontosabb feladata, hogy rendszeres, intézményes és egyenrangú párbeszédet biztosítson Magyarország és a határon túli régiók között. Az elképzelések szerint az ôsz folyamán megtartják az alakuló üléseiket a szakbizottságok. Mind a hat szakbizottság gyakorlatilag megalakulás elôtt áll, hiszen a tárcák kijelölték az elnököket. Általában az egyes szakminisztériumok politikai, illetve közigazgatási államtitkárai lesznek a szakbizottságok elnökei, és ezt követôen még az ôsz folyamán meg szeretnénk tartani a Magyar Állandó Értekezlet második ülését. Ezeknek a szakbizottságoknak, illetve a Magyar Állandó Értekezletnek nagyon fontos feladata lesz, hogy átfésüljék a magyar jogrendszert, és megnézzék, hogy Magyarország és a határon túli magyarok kapcsolatai mennyire helyezhetôk jogi alapokra.

- A HTMH-székház átadásakor mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatni fogja a romániai magyar történelmi egyházak által létrehozandó Partiumi Magyar Egyetemet. Miben állna ez a támogatás konkrétan?

- Fontosnak tartom, hogy - az elmúlt évek tanulsága alapján - Nagyváradon mindenképpen legyen magyar felsôoktatás, mint ahogy a Sulyok István Fôiskola is ott mûködik - és eredeményesen -, aminek a támogatását az elmúlt idôszakban a magyar kormány fontos feladatának tekintette. Ilyen értelemben támogatást fog nyújtani a Partiumi Magyar Egyetemnek is. A romániai magyar történelmi egyházak szándékát, hogy alapítványt kívánnak bejegyezni annak érdekében, hogy alapítványi-egyházi magánegyetemet hozzanak létre, teljesen megértem, hiszen az a célkitûzés, amely a magyar állami egyetem újraindítására irányul, az elmúlt években nem vezetett eredményre. Fönntartom azt, hogy ezt a célkitûzést az RMDSZ továbbra is fontosnak tartja, és a magyar kormány támogatja ebben diplomáciai csatornákon keresztül, de nem látjuk meglepônek, hogy elôkerült egy magyar nyelvû egyetem létesítésének a gondolata is a történelmi egyházak részérôl. Meggyôzôdésem, hogy ha a megfelelô konzultációk Erdélyben, illetôleg Magyarországon lefolynak, akkor a magyar kormány támogatni fogja ezt az egyetemet.

- Miképpen kommentálja a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elsô alelnökének, Adrian Nãstasénak az ôszire várható összehangolt magyar revizionista cselekedetekrôl szóló állításait?

- Különösebben nem kívánom kommentálni, hiszen Romániában a nacionalizmusnak és a magyarellenességnek nagyon fantáziadús megnyilvánulásaival találkozhattunk az elmúlt években. Az viszont mindenféleképpen figyelmeztetô jel, hogy Romániában a kormánykoalíció népszerûségében ott tart már, hogy nem lehet biztos a következô választások megnyerésében. Ugyanakkor a román ellenzékben még nem lehet látni azokat a demokratikus csírákat, kezdeményezéseket, amelyek összhangba hozhatók lennének az RMDSZ célkitûzéseivel. Ebbôl viszont az következik, hogy az RMDSZ-nek a jelenlegi szövetségesei esetleges kudarca esetén nagyon komoly problémával kell szembenéznie, s ez a magyar-román kapcsolatokat is alapvetôen befolyásolhatja. Ezért mi azon vagyunk, hogy az elkövetkezô idôszakban sikerüljön a reformokat megvalósítani, a korámnyprogramban megfogalmazott célokat teljesíteni. A magyar kormány, akár kisebbség-, akár gazdaságpolitikai kérdésekrôl van szó, nagyon készségesen adja meg a maga hozzájárulását, támogatását, mert a kormányprogram teljesítése lehet az egyik feltétele annak, hogy minél jobban szerepeljen a választásokon mind az elnök, mind pedig a kormánykoalíció. Van még idô, hiszen többféle idôpont is kering a romániai általános választások kapcsán. Azt hiszem, hogy az okoskodás helyett most arra kell az energiákat összpontosítani, hogy az elmulasztott politikai, gazdaságpolitikai, kisebbségpolitikai intézkedéseket minél elôbb tudja meghozni a román kormány.

- Székházavató beszédében arra hivatkozott, hogy a magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyarságnak Magyarország NATO-csatlakozásáért. Kifejtené bôvebben, hogy miért illetne minket köszönet?

- Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a határon túli magyarság egy teljesen nyugat-orientált stratégiát valósított meg az elmúlt években. Békés eszközökkel, a demokrácia lehetôségeit kihasználva küzdött jogai érvényesítéséért. Ez lehetôvé tette azt, hogy az egész magyarság a Kárpát-medencében a nyugat-orientáltságnak és a demokratikus elkötelezettségnek vált, mondhatni, a szinonimájává. A nemzetközi közvélemény ezt úgy értékelte, hogy a határon túli magyarok és Magyarország a demokratikus elkötelezettség politikai erôi közé sorolhatók, és ez fontos szerepet játszott meggyôzôdésem szerint abban, hogy Magyarországot a térség stabilizáló tényezôjeként ismerjék el. Nem véletlen, hogy a NATO elsôk között hívta meg tagjai közé Magyarországot. A stabilitás megteremtésébôl a határon túli magyarok is kivették részüket. Történelmi értelemben is a magyar NATO- csatlakozást nagyon sokan hozzák összhangba a magyar diktatúra-ellenes harccal, melynek az 1956-os forradalom volt a legsûrûbb pontja. '56-ból is és a diktatúra-ellenes harcból is kivette a részét a határon túli magyarság, és ilyen értelemben a magyar NATO-tagság egyfajta történelmi elégtétel nemcsak a magyarországi, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Ez viszont kötelezettséget ró Magyarországra. Ha ez így van, az elkövetkezndô idôszakban az integrációs szervezetekben politikai tevékenysége során, de maguknak az európai uniós csatlakozási tárgyalásoknak a során is a kormánynak meg kell felelnie ezeknek a nemzetpolitikai kihívásoknak, és a magyar alkotmánnyal összhangban ezeknél a tárgyalóasztaloknál is a határon túli magyarság érdekeit, alkotmányos felelôssége és kötelezettsége értelmében, képviselnie kell.

- Nemrég elfogadták a vajdasági magyarság általános autonómia- tervezetét. Hordozhat-e ez az autonómia-koncepció valamilyen üzenetet az RMDSZ számára?

- Mindenféleképpen, hiszen Koszovó elôtt és Koszovó után más az idôszámítás. A vajdasági magyarok autonómia-koncepciója lehet, hogy nem holnap fog megvalósulni, de mindenféleképpen beleilleszkedik a daytoni egyezménynek, a rambouillet-i megállapodás-tervezetnek és az elkövetkezendô idôszakban megkötendô koszovói konszolidációnak a logikájába. Az esetek döntô többségében a kisebbségi kérdést Európában az autonómia alapján sikerült tartósan és hatékonyan rendezni. Tehát a nemzetközi jogra és az egész közép-kelet-európai térségre kihatása van ennek a Koszovó utáni helyzetnek, így a vajdasági magyarok autonómia- koncepciójának is. Ugyanakkor óvakodnék a mechanikus másolástól, hiszen a Vajdaságban a helyzet sajátos, az ott élôk biztonsága nagyon komolyan fenyegetett, nagy a betelepítések aránya, félô, hogy paramilitáris egységek zavarják meg a demokratikus és békés kibontakozást, és így minden közösség az adott helyzetben kell hogy meghatározza saját politikai célkitûzéseit.

(Szabadság)