11/11/99

Erdély, ha felnô

A Pro Transilvania Alapítvány elnöke, Sabin Gherman október 28-án elôadást tartott Budapesten, a Szent Ignác Kollégiumban, a Brassai Sámuel Egyesület meghívottjaként. A találkozót „Erdély, ha felnô - Van-e lehetôség Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására?" témakörben hirdették meg.
Érdeklôdôben nem volt hiány, a résztvevôk - néhány idôsebbtôl eltekintve fiatalok - túlcsordulásig megtöltötték a kollégium elôadótermét. Annak alapján, hogy Sabin Gherman románul mondott szövegére idônként, egy-egy ízesebb bemondásnál hányan reagáltak tetszésnyilvánítással vagy derültséggel még a tolmács megszólalása elôtt, úgy saccoltam, hogy a közönségnek legalább egynegyede ért románul, azaz erdélyi vagy Erdélybôl áttelepült.
Sabin Gherman ismertette a Pro Transilvania Alapítványt, majd csoportosulásuk pártalakítási tervét. Két változat között ingadoznak. Az egyik: liga létrehozása a modern Romániáért, amely az ország hét történelmi tartományra - Erdély, Bánság, Olténia, Munténia, Dobrogea, Moldva, Bukovina - osztását célozná meg, spanyol modell szerint. A másik változat Erdély és a Bánság autonómiája, a skót modell szerint. Hogy melyik mellett döntenek, ez Sabin Gherman mondása szerint „a román féltôl függ". Amennyiben nem sikerül életre kelteni az egész Romániára vonatkozó elképzelésüket, marad a második. És meggyôzôdésük, hogy sokan fogják támogatni, mert a tét - „Feláldozhatja-e Erdély a maga európaiságát egy kiégett román nemzeti gondolat oltárán?" - sorsdöntô.
„Nem vagyunk az abszolút igazság letéteményesei - mondotta Sabin Gherman. - Politikai tapasztalatunk sincs, de ahhoz a fiatal generációhoz tartozunk, amely a változást akarja. Önöknél a Fidesz úgy indult, mint egy klub. Mi a magunk során a Pro Transilvania Alapítványt akarjunk politikai erôvé fejleszteni, Erdélyt a nyitottság földjévé tenni, és nem egy olyan területté, ahol kilátástalan viták zajlanak. (…) A fiatal generációs románoknak nincs szüksége etnikai konfliktusokra, hanem Schengenre és pénzre, erre koncentrálnak."
A kérdésfelvetôk között - sajnos, nem mondta be mindenki, hogy micsoda - két fiatal politológusként mutatkozott be. Újságírók aránylag kevesen voltak. A kérdések alapján vázoljuk, hogy a Pro Transilvania Alapítvánnyal kapcsolatban mi érdekli a magyarországiakat, legalábbis azokat, akik eljöttek a találkozóra.
* Milyen típusú autonómiát akarnak? Van-e a Pro Transilvania Alapítványnak részletesen kidolgozott, egyéni koncepciója vagy valamilyen modellt követnek? * Milyen konkrét lépéseket terveznek Erdély autonómiájának megvalósítására? * Milyen reakciókat váltottak ki az erdélyi románokból az általuk meghirdetett eszmék, törekvések? * Az autonómia esetleges megvalósulásakor nem válna-e Erdély belsô problémájává a román-magyar disputa? * Az általuk gyakran használt „erdélyi románok" megnevezésben benne vannak-e azok a románok, akik a Kárpátokon túlról telepedtek át? * Erdélyi gyökerû-e a Román Nemezeti Egységpárt? * Mozgalmukban van-e valamilyen szerepe, befolyása az ortodox, illetve a görög katolikus egyháznak? * Tanúsít-e ellenállást törekvéseikkel szemben a keleti típusú ortodox egyház? * Amennyiben a soron következô választásokkor Iliescu és pártja újra hatalomra kerül Romániában, tartanak-e attól, hogy a demokratikus játékszabályokat felrúgva, már az elsô pillanattól kezdve elsöprik oket? * Ha lehetôségük lenne rá, milyen mértékben rombolnák le azokat a hamis nemzeti mítoszokat, amelyekrôl Sabin Gherman is beszélt? * Az általuk is kifogásolt hivatalos történelemszemlélet helyébe milyen konstruktív történelemszemléletet helyeznének, és e szemléletben milyen módon lenne biztosítva Románia mai állami egységének legitimitása, mert ha ez nem történik meg, akkor jogosan vádolhatja ôket a bukaresti politika hazaárulással? * Vitatták Sabin Ghermannak azt a kijelentését, hogy Erdélyre a tolerancia szelleme jellemzô, addig, amíg a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi románok 52 százaléka tartja azt a magyarokról, hogy nem lojálisak a román államhoz, s ugyanok megválasztják Funar urat kétszer is. * Hiányolták, hogy erdélyi román híveivel együtt nem állt ki még a nyílt színre, hogy a Pro Transilvania Alapítványnak eddig nem volt egyetlen nyilvános rendezvénye sem, megkérdôjelezve azt a taktikát, hogy „szólózik".
Ez utóbbi kérdésfelvetésre Sabin Gherman valójában megkerülte az egyenes választ. Azzal kezdte, hogy hívei tábora nagy, a be nem fejezett nyári aláírásgyûjtéskor 35 ezren álltak ki mellettük. Majd azzal folytatta, hogy a különbözô településeken szervezett találkozóik azért nyitottak, azért várnak el rá mindenkit, nemcsak saját híveiket, mert „(…) Nincs annak semmi értelme, hogy egészséges embereknek adjunk gyógyszert, a betegeknek kell gyógyszert adni. Nem híveimet, másokat kell meggyôznöm". S hogy egy saját rendezvényhez pénz is kell, ami egyelôre nincs a Pro Transilvania Alapítványnak. Viszont a közeljövôben nemzetközi szimpózium megrendezését tervezik, amelyre olyan európai személyiségeket hívnak meg, akik támogatják elképzeléseieket, törekvéseiket.

(GUTHER M. ILONA, RMSZ)