11/12/99

Magyar-magyar csúcs Budapesten. A megmaradás alapvetõ feltétele az anyanyelvû oktatás

A legmagasabb szintû magyar-magyar munkatanácskozáson megtartott vitaindító elõadásában Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: a Magyar Állandó Értekezlet megalakulását pozitívan fogadta a nemzetközi közvélemény. Kedvezõ visszajelzéseket kapott errõl a magyar kormány mind a nyugati partnerek, mind pedig a szomszédaink részérõl.

Németh Zsolt elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült letisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különbözõ magyar szervezetek között. A kormány jelezte a nemzetközi közvélemény felé, hogy nem szégyelli a határon túli magyarokat, és hogy õszintén akar tárgyalni a problémás kérdésekrõl is.

A jugoszláviai és a vajdasági helyzetet elemezve Németh elmondta, hogy a magyar kormány különleges aktivitást fejtett ki a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény céljainak megfogalmazásában és megvalósításában. A kormány is hozzájárult a másfél millió dolláros alapítványi alap megteremtéséhez, amely a szerbiai szabad médiát és az ellenzéki szerb önkormányzatokat hivatott segíteni. Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómiakoncepciója mellett, és azon munkálkodik, hogy ehhez kellõ nemzetközi támogatást szerezzen - hangoztatta. A külügyi államtitkár nagy jelentõségû eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómiakoncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot.

Németh Zsolt üdvözölte Románia átsorolását azon országok közé, amelyekkel az Európai Unió megkezdi a tagsági tárgyalásokat, mert ez azt jelenti, hogy Bukarestnek esélye van az euroatlanti felzárkózásra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az aradi Szabadság Szoborcsoport 75 éves fogságából való kiszabadulása nemcsak az erdélyi magyarság, hanem Magyarország felé is gesztus értékû volt a román kormány részérõl.

A külügyi államtitkár leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvetõ feltétele a romániai magyar anyanyelvû oktatás teljes spektrumának megteremtése. Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, de látjuk, hogy az ennek megteremtéséhez vezetõ úton az adminisztratív akadályok legyõzése még hosszú éveket vesz igénybe. A magyar kormány üdvözli és támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A jövõ évi költségvetésben 2 milliárd forintot különítettünk el erre a célra - jelentette ki. A magyar kormány továbbá üdvözli az Európai Unió Bizottságának ajánlását, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Romániával.

A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: Szlovákiának komoly esélye van arra, hogy felzárkózzék az integráció elsõ köréhez, amelyet alátámaszt az EU Bizottság kedvezõ országjelentése is. Azonban hozzátette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek.

Megfogalmazása szerint a kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, hiszen a szovjet múlt öröksége mellett tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élõket. Jelezte: a nagymértékû elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülõföldjükön való megmaradását és gyarapodását.

A schengeni egyezmény következményeirõl szólva a külügyi államtitkár kifejtette: esély van arra, hogy Szlovákia és Szlovénia Magyarországgal együtt váljék az EU tagjává. Ugyancsak esélyt látott arra, hogy az EU Romániát leveszi a vízumkötelezett országok listájáról, amit erõteljesen támogat a magyar kormány.

Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetõségét, hogy mozaiknemzetbõl szerzõdéses nemzetté váljunk". Jelezte, hogy ebbe a folyamatba illeszkedik a határon túli magyarok jogállásáról szóló jogszabály, az úgynevezett státustörvény megalkotása.