Élõ Erdély   Szemle  

 

03/25/99

Nyílt levél
Ôszentsége II. János Pál pápához, Szent Péter utódjához

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, a VET, egy sajátosan építkezô civil szervezet, mely a keresztény értékek jegyében él és ténykedik. Egyediségét világi és egyházi személyiségek szoros, testületi együttmûködése adja, amely papok és fôpapok minden egyes szervezeti szinten mûködô elnökségekben való jelenlétében ölt testet. Legfôbb döntéshozó testületünkben, az Országos Tanácsban a tagok mintegy felét a négy erdélyi történelmi magyar egyház - római katolikus, református, unitárius, evangélikus - papjai alkotják, közöttük hat püspöki rangú fôpap. Ezért a VET számára Ôszentsége II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatása és Erdélytôl való esetleges távolmaradása megkerülhetetlen téma.
De foglalkoznunk kell a kérdéssel azért is, mert mióta a médiák világgá röpítették a pápa romániai látogatásának hírét, azóta tagjaink százai fordultak hozzánk és tettek megannyi javaslatot, abban a reményben, hogy maguk gondolataival gazdagítják, emlékezetessé és nagyszerûbbé tehetik Ôszentsége erdélyi útját, melynek létrejöttét kétségbe vonni akkor még senkinek nem jutott eszébe. Megsokszorozódott a jelzések száma azóta, amióta nyilvánosságra került annak lehetôsége, hogy Ôszentsége romániai látogatása során elkerüli Erdélyt. A hozzánk fordulók nem csak Erdélybôl kerestek meg, hanem a világ minden tájáról, ahol több mint ötven országban élnek Erdélybôl elszármazott magyarok. A jelzések elkeseredettségnek, csalódottságnak és kiábrándultságnak adnak hangot.
Mindezekért a VET Országos Tanácsa napirendjére vette a pápalátogatás kérdését, és az alábbi állásfoglalást fogadta el:
Katolicizmus Erdélyben
Ezer évvel ezelôtt a Kárpát-medencében megtelepedett magyarságnak Bizánc és Róma között kellett választania. Akkor - önhúsába vágva - a magyar nemzet Rómát választotta. Szent István király, a keresztény magyar állam megalapítója ekkor tíz püspökséget alapított, közöttük a mai Románia területén a biharit, a csanádit és a gyulafehérvárit. A katolicizmus Erdélyben azóta él, a történelem meg-megújuló viharai és pusztításai közepette szolgál és értéket teremt.
Erdély földjéhez kötôdik a keresztény világ egyik legmarkánsabb, élô szimbóluma: a déli harangszó, melyet a Vatikán a Hunyadi János vezette magyar seregek fényes nándorfehérvári gyôzelme emlékére rendelt el.
Erdély katolikus fejedelme volt az a Báthory István, aki késôbb Lengyelország egyik legjelentôsebb királya lett, és akinek földi maradványait a krakkói székesegyház cinterme ôrzi.
Erdély szülötte volt Apor Vilmos gyôri püspök, akit II. János Pál pápa tavaly avatott boldoggá.
Erdélyi volt Pongrácz István is, aki évszázadokkal ezelôtt halt mártírhalált katolikus hitéért Kassán, és akinek szentté avatása ugyancsak Ôszentsége II. János Pál pápa idején történt.
Erdély elevenen ôrzi Márton Áron püspök emlékét, akit jelleme, bátor embersége és sugárzó hite miatt valamennyi erdélyi magyar felekezet hívei sajátjukként tartottak számon.
Nem kétséges, hogy a katolikus hívek azon közössége, amely ezeket az egyetemes értékeket kitermelte, megszenvedett és megszolgált hitéért, és ezért joggal tart igényt a katolikus egyház fejének figyelmére.
Ökuménia Erdélyben
Ôszentsége tervezett látogatásának egyik legfontosabb motívuma az ökuménia. Ha valahol, akkor Erdélyben igazán lehet az ökuméniára hivatkozni, és azt példaként felemlíteni, hisz itt Erdély közepén, Tordán foglalták elôször törvénybe a különbözô vallások egyenlôségét és szabadságát. Tette pedig mindezt az erdélyi országgyûlés több mint 400 évvel ezelôtt, akkor, amikor még Európa szerte véresen dúlt a vallásháború.
De Gyulafehérvár római katolikus székesegyháza is lehetne az ökuménia jelképe. Hiszen itt nyugosznak békében Erdély katolikus nagyjai: Hunyadi János Magyarország kormányzója, Fráter György bíboros és Márton Áron püspök. Miként itt alusszák örök álmukat Erdély legnagyobb protestáns fejedelmei: Bocskay István, Bethlen Gábor, János Zsigmond és a két Rákóczi György.
A hely és annak szelleme, akár az itt élô nép, méltó volna arra, hogy az ökuménikus testvériesülésen fáradozó katolikus egyházfô ôket az emberiségnek felmutassa.
Görög-katolicizmus Erdélyben
Erdély és Róma viszonyának képe hiányos lenne görög-katolikus testvéreink nélkül. Az erdélyi román klérus jelentôs része, három évszázaddal ezelôtt úgy döntött, hogy elfogadja Róma fennhatóságát. Az ekképp megalkotott görög-katolikus egyház óriási szerepet játszott a modern román nemzet kialakulásában és a mai román állam megteremtésében. A kommunisták 1948-ban ezt a milliós lélekszámú egyházat betiltották és papjait, híveit, javait erôszakkal az ortodox egyházba olvasztották. Az áttérést megtagadó papokra börtön és mártírium várt.
Ezek után joggal remélhették román görög-katolikus testvéreink, hogy abban a harcban, amit az elorzott egyházi javaik visszaszerzéséért az ortodox egyházzal máig tartóan vívnak, a Szentszék, melyhez sokan akár a legfôbb áldozat árán is hûségesek maradtak, a Szentszék oltalmazó támogatójuk lesz.
Ha Ôszentsége Balázsfalvára - az erdélyi görög-katolikus egyház központjába - ellátogatna, az igazság ügyét szolgálná.
Élô hit Erdélyben
Erdélyben a katolicizmus és a hit nem csak történelem. Bárki meggyôzôdhet errôl, ha pünkösdkor elzarándokol a csíksomlyói csodatevô Máriához. Meggyôzôdhet ekkor a zarándok a hit erejérôl, mely nem csak az ötszázezer hívô sokaságából, hanem a hosszú gyaloglás után érkezô keresztaljak népének csengô énekébôl, imája meghittségébôl és felvonulása rendtartó erejébôl is sugárzik.
A csíksomlyói zarándoklat elemi erejû bizonyságtétel, mely ugyanazt jeleníti meg az erdélyi magyar katolikusok életében, amit a Czenstochowa-i Fekete Mária lengyel testvéreikében.
Ha Ôszentsége pünkösdkor elmenne Csíksomlyóra hívei közé, a szeretetüket viszonozná, mellyel ôk magukat hittársaikhoz kötötték.
Pápalátogatás Erdély nélkül?
A történelmi múltból és a megélt jelenbôl felhozott példákból és az erdélyi katolikus hívek ragaszkodó aggodalmából következik:
Amennyiben Ôszentsége a pápa ellátogat Romániába, de elkerüli azt az országrészt, Erdélyt, ahol ezer éve van katolikus lét, akkor félô, hogy a keresztény értékrend legfôbb értékei: a szeretet, az igazság és a méltányosság szenvednek súlyos csorbát.
Vajon létezik-e olyan fontos körülmény vagy megfontolás, amely keresztények között háttérbe szoríthatná sôt megkérdôjelezhetné a legfôbb keresztény értékeket? Hívô emberekként szeretnénk hinni, hogy nincs ilyen körülmény. Ám az emberiség történetének ismeretében be kell látnunk, hogy létezhet, és az nem más, mint az állam-rezon. Az eszmék világától távol ugyan, de a mindennapokban körbevesz minket a kompromisszumok sokasága: valamit-valamiért. Elfogadni ugyan nem, de megérteni megértenénk, ha ez lenne az ára Isten és ember elôtt elvitathatatlan jogaink teljesülésének:
* felbecsülhetetlen értékû kegytárgyakat, levéltárakat és ingatlanokat - köztük 1400 iskolát - magába foglaló, a kommunisták alatt elkobzott egyházi javak haladéktalan visszaszolgáltatása minden érintett felekezetnek;
* az erdélyi római katolikus püspökök azon kérésének teljesítése, hogy egyházszervezetileg ne Bukaresthez, hanem a gyulafehérvári érsekséghez tartozzanak;
* a moldvai csángó-magyar katolikusok anyanyelvi hitéletének engedélyezése.
E feltételek teljesülése feledtetni ugyan nem tudná, de enyhítené az erdélyi magyar keresztények kifosztottsági érzését.
Most, a magyar kereszténység millenniumának küszöbén, az erdélyi magyar katolikus hívek kérésének esetleges elutasítása vagy elhárítása fájdalmasan érinti a Szent István-i keresztény örökséget magáénak valló tizenötmilliós keresztény magyarságot.
Ha mindezek ellenére úgy kerülne sor Ôszentsége II. János Pál romániai látogatására, hogy elkerülné erdélyi híveit, akkor csatlakozunk azokhoz az erdélyi püspökökhöz, akik e kérdésben már nyíltan állást foglaltak, és sok százezer hitsorsosunkkal együtt így imádkozunk:
"Mintsem ez a méltánytalanság megtörténjék, inkább maradjon el a tervezett pápai út!"
Tesszük mindezt a méltányosság, az igazság és a szeretet jegyében, a keresztény értékrendbe vetett rendíthetetlen hittel.

Kolozsvár, 1999. március 20-án
A VET Országos Tanácsa
(A kiadvány hiteléül:
PATRUBÁNY MIKLÓS
a VET elnöke
a Magyarok Világszövetségének
elnökhelyettese)

 

 
  Az elejére