1999. 03.25.

"Nemzeti vízum" bevezetését fontolgatja Budapest
Markó Béla: A jövendô magyar vízumpolitikának biztosítania kell a kapcsolattartás lehetôségét

Magyarországi napilap-értesülés szerint a magyar kormány kész az Európai Unió Vízumpolitikájának átvételére, de a határon túli magyarság érdekeinek sérelme nélkül. A már megkezdôdött EU-csatlakozási tárgyalásokon egyik központi téma a magyar belügyi és igazságügyi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése. A budapesti belügyi tárca véleménye szerint az EU vízumpolitikája átvételének kérdése - éppen a környezô országokban élô magyar közösségek problematikája miatt - egyelôre függôben van.
A magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az EU listáján vízumköteles országokként szereplô Románia, Ukrajna és Jugoszlávia közül legalább Romániával szemben tegyenek kivételt, s vegyék le a tilalmi listáról. Keresik ugyanakkor az uniós elôírásokkal összhangban lévô más megoldásokat is, a kettôs állampolgárság megadása azonban továbbra sem merül fel. Budapest elképzelhetônek tartja azt is, hogy a magyar hatóságok a Magyarországgal szomszédos államok polgárai számára csak Magyarország területére érvényes "nemzeti vízumot" állítsanak ki. Az unión belüli határok átjárhatósága miatt azonban ez a megoldás - bár nem ismeretlen nyugaton - nem számíthat osztatlan egyetértésre.
A budapesti kormány elképzelései között az is felmerült, hogy a magyar nemzetiségûeknek biztosítsanak jogot a "tartós vízumhoz", viszont ez a megoldás a közösségi joggal nem egyeztethetô. Szóba került állítólag az is, hogy a kishatárforgalmi övezeteket terjesszék ki a magyarok által lakott területek határáig (?), ezáltal azonban nem kizárólag az anyaországon kívül élô magyar nemzetiségû idegen állampolgárok részesülnének a kedvezményben. Végül az is elképzelhetô, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél átmeneti könnyítéseket fog kérni.
Az Európai Unió vízumpolitikájának átvétele elôtt a magyar kormány egyeztette elképzeléseit az RMDSZ vezetôivel - fejtette ki erre vonatkozó kérdésünkre Markó Béla szövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy januári budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfôvel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral is tárgyalt a romániai magyarságot igen érzékenyen érintô kérdésrôl.
- Orbán Viktor miniszterelnök úr egyértelmûen biztosított arról, hogy az EU-val folytatott tárgyalások során Magyarország sajátos helyzetét érvényesíteni kívánják. Mert Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen a szomszédos országokban többmilliós magyarság él, és ezt a sajátos helyzetet csak sajátos megoldásokkal lehet kezelni. Hogy melyik lesz ez a megoldás, a tárgyalásoktól is függ. Nyilvánvaló, hogy több lehetôség van. Elôre egyik megoldásra sem lehet rámutatni, ezt elôbb meg kell tárgyalni az Európai Unióval - mondotta Markó Béla.
A szövetségi elnök rámutatott: az optimális megoldás az lenne, ha Románia lekerülne az EU-tagországok vízumkötelezettségi listájáról. Ha ez nem lehetséges, más megoldást kell találni. A romániai magyarság számára az 1989-es fordulat legnagyobb eredménye az, hogy akadálytalanul utazhat, s kapcsolatot tarthat magyarországi személyekkel és intézményekkel. A megoldásnak olyannak kell lennie tehát, hogy ez a kapcsolattartás ne nehezüljön - hangsúlyozta a szövetségi elnök.
- Elképzelhetônek tartok valamilyen sajátos státust, egészen hosszú lejáratú vízum formájában vagy más formában. Ezen túlmenôen a szakembereknek kell megmondaniuk, hogy mi az, ami lehetséges - tette hozzá.
Markó Béla elmondta, hogy ebben a kérdésben az RMDSZ a román kormánnyal nem egyeztetett, mert a megoldás nem a bukaresti kormánytól és nem az RMDSZ-tôl, hanem a magyar kormánytól és az Európai Uniótól függ.
- A magyar kormánnyal tudunk esetleg egyeztetni, hiszen a magyar kormánytól és az Európai Uniótól függ a megoldás. A román kormány nem ellenez semmifajta könnyítést, miért is ellenezne? De ismétlem, ez nem a román kormánytól függ. Ha valamilyen kétoldalú megoldásra kerül sor, akkor a két kormány ezt természetesen majd meg fogja tárgyalni. (T. Sz. Z., Szabadság)

Nem tartom célravezetônek a kettôs állampolgárságot
Exkluzív interjú Martonyi János magyar külügyminiszterrel

- Külügyminiszter úr, az elmúlt hetekben többen aggályukat fejezték ki, hogy az Európai Bizottság lemondása miatt lelassulhat az unió tervezett bôvítése. A botrányos lemondás érinti-e Magyarország csatlakozási esélyeit?
- Véleményem szerint a bizottság lemondásának nem lesznek közvetlen hatásai Magyarország integrációs törekvéseire. A mindennapi munka folyik tovább, zajlik az átvilágítás, folytatódnak az érdemi tárgyalások is. Úgy ítélem tehát meg, hogy a testület lemondásának nem lesz negatív hatása. Természetesen nem zárható viszont ki az, hogy az elkövetkezô hónapokban bizonyos fennakadások mégis elôfordulnak. A bizottság lemondása lehetôséget nyit ugyanakkor a megújulásra, az intézmények demokratizmusának megerôsítésére. Ez végsô soron még kedvezô is lehet Magyarország számára.
- Úgy tûnik, hogy a magyar kormány továbbra sem kívánja napirendre tûzni a kettôs állampolgárság kérdését a határon túli magyarok számára. Jelenleg szakértôi csoport elemzi, hogy milyen más lehetôségek vannak arra, hogy Magyarország uniós tagsága, a schengeni egyezmény aláírása után a határon túli magyarok továbbra is zökkenômentesen látogathassanak az anyaországba.
- Legyünk pontosak: a magyar kormány semmirôl nem mondott le. A kettôs állampolgárság megszerzésének a lehetôsége a jelenlegi magyar jogrend része. Ma nagyon sok kettôs állampolgársággal rendelkezô személy létezik Magyarországon és a határokon túl. Valóban felmerült az a kérdés, hogy nyilvánítsunk automatikusan egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak minden Kárpát-medencében élô, magát magyarnak tekintô személyt. A kérdés igen összetett, ugyanis nehéz eldönteni, hogy nyelvi kritériumot, az önazonosságot, történelmi Magyarország területén belüli születést, vagy milyen feltételt vegyünk figyelembe. Személy szerint mindig azt mondtam, hogy ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat elsôsorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetônek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettôs állampolgárság egyedi odaítélésérôl nem lehet szó. Magam részérôl mindenesetre megpróbálok mindent megtenni annak érdekében, hogy a kérdést világossá tegyük, és nyíltan mondjuk ki azt, hogy mi lehetséges, és mi az, aminek nincs értelme.
- Milyen más megoldások kínálkoznak?
- Mindenekelôtt biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Ez különben európai uniós alapelv. Számtalanszor elmondtuk, hogy errôl gondoskodni fogunk. Biztos vagyok abban, hogy nem kerül sor Magyarország és a kisebbségi magyarság közti szabad áramlás megakadályozására. Schengen nem errôl, hanem a határellenôrzésrôl, a zöld határ szigorú ellenôrzésérôl szól. Lehet, hogy ezen a téren nem is tudjuk azonnal alkalmazni a schengeni egyezmény rendelkezéseit, mert ez óriási költségekkel jár. Ami pedig az anyaország és a határon túli magyarság közti kapcsolattartást illeti: ha különleges megoldásokra van szükség, akkor ezeket is meg fogjuk találni.
- Kérem, mondjon konkrét példákat!
- Megoldás lehet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély. Mindezt természetesen feltételekkel. Ezek a rokoni, üzleti kapcsolatok. Ezt nem kell feltétlenül nemzetiségi vagy etnikai alapon megközelíteni. Ismételten csupán azt tudom mondani, hogy ezt a kérdést meg fogjuk oldani. (Kiss Olivér, Szabadság)